Előkészületben a kisvasutak működését szabályozó törvényjavaslat

A XXVIII. Kárpát-medencei Kisvasúti Találkozót a keskenynyomközű, közforgalmú vasúti közlekedés indulásának 150. évfordulója jegyében is tartották. 

Nem volt teljes a keskenynyomközű mezőny az éves, legfontosabb fórumán: a tizennyolc meghívottból csak tizenkettő képviseltette magát. Bacsinszky Tibor, a találkozó társszervezője, a Kisvasutak Baráti Körének (KBK) elnöke nyitóbeszédében egyrészt megemlékezett a tavalyi tanácskozás óta elhunyt, a kisvasutakért szerfelett sokat fáradozó tagtársakról, Moór Attiláról és Nagy Imréről, egyúttal emlékeztetett a nem normálnyomtávon bonyolódó vasúti személyforgalom másfél századdal ezelőtti indulására: tudniillik Garamberzence és Selmecbánya között épült meg Magyarország két első gőzüzemű, keskeny nyomtávú vasútvonalának egyike, az 1873-ban átadott, 1000 milliméteres nyomtávú, később 1435 milliméterre átépített Garamberzence–Selmecbánya-vasútvonal. Itt jegyezzük meg, hogy a hagyományos találkozósorozatot életre hívó Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány elnöke, Gáspár János, betegsége miatt csak üdvözletét tudta elküldeni a megjelenteknek.

A találkozón egyebek mellett felszólalt Halász Zsolt, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ felügyelőbizottságának elnöke, aki a szegmenst legjobban érintő és érdeklő kérdések egyikéről, a kisvasutak szabályozásáról tájékoztatta a fórum közönségét. Elmondta, az Építési és Közlekedési Minisztérium nyitott az együttműködésre, és a teljes körű, a kisvasutakat is érintő szabályozáscsomag megalkotása folyamatban van. A szabályozás új struktúrája „A különleges kötöttpályás rendszerekről szóló törvény(javaslat)” címet viseli, és az elmúlt években kialakult alapvető fogalomrendszeren csak ott módosít, ahol az feltétlenül szükséges. A javaslat többek között megfogalmazza a tevékenység végzésének feltételeit, a vasútüzemi alapképzés és alapvizsga követelményeit, és az egészségügyi alkalmasság kérdéseit.

Az elhangzottakhoz is kapcsolódott Bodrogközi Gábor, a KBK elnökségi tagja, aki a baráti kör szervezésében létrejövő képzéseket ismertette. Mindazok, akik kacérkodnak a gondolattal, hogy például különleges kötöttpálya-hálózati vonatkísérők, magyarán fékezők legyenek, a KBK elérhetőségein érdeklődhetnek a legközelebb egy év múlva induló alapképzés részletkérdéseiről. De mozdonyvezető átképző tanfolyam is indul, legalább húsz fő esetén, leghamarabb ősszel.

Besztercán Kornél, MÁV Széchenyi-hegyi Gyermekvasút vezetője az elmúlt egy év tapasztalatairól, illetve az idei, a vasútüzem 75. születésnapja jegyében megfogalmazott tervekről szólt. Részleteket kiemelve a beszámolóból, idén eredendően a tavalyi utasszámot (ami alulról súrolja a 290 ezret) kívánják öt százalékkal növelni, a tervezett vonatkm: 76069. Az optimális, napi vonatszám leközlekedtetése érdekében megteremtették a mentesítővonat indításának lehetőségét – erre igenis szükség lehet, tavaly, október 23-án ugyanis a napi utasszám elérte a nyolcezret, egyidőben hat vonat közlekedett a hálózaton. Az idén ötven éves Mk45-ösök ugyanakkor lassan túllépik második életciklusukat, előbb, utóbb nagyobb felújításra szorulnak. A születésnapot az addigra megújuló Hűvösvölgy végállomáson április 11-én ünneplik.

Rendkívül izgalmas témát érintett Markója Szilárd, úgyis, mint a kemencei Triglav-projekt vezetője. A debreceni Energoszervízben kezelésbe vett, 121 éves kisgőzös – a masina 1972-ben mozgott utoljára önállóan! – hatósági járművizsgája ugyanis a jövő héten lesz. Óriási siker! A beüzemelés már huzamosabb ideje folyik, a múzeumvasúton kialakították az üzemelési infrastruktúrát, azt, hogy hol lehet kiszerelni a Triglavot vízzel, fűtőanyaggal (tüzifával). Az átépített pálya negyven kilonewton tengelyterhelésre alkalmas.

Örvendetes, hogy fiatal elkötelezettek jóvoltából számos egykori, illetve új vasútüzem biztató jelenéről, jövőjéről is szó eshetett. Utóbbiak egyike a reményteljes, egyre bővülő, 2018-ban, 600 milliméteren indult Gödöllői Erdei Vasút – Kardos Zoltán, az Erdei Vasútért Egyesület elnöke szerint elsődleges céljuk a megfelelés az egyre növekvő utasforgalmi igényeknek, illetve az üzemeltetés feltételeinek megteremtése. Egykor volt kisvasúton is van újra élet: igaz, Kecskeméten már nem a Kispöfögő cserkészi be a vaspályát, hanem a hajtányosok veszik birtokba a síneket, méghozzá a vasúti törvény megszabta keretek között. Kékesi Márton vasútfejlesztési szakember, ötletgazda tolmácsolta az eddigi rendezvények sikerét, a turisztikai célú hasznosítás perspektíváit, Mint ismert, Bugac bázissal tavaly augusztus 13-án, a Kecskeméti Kisvasút Napján tartották (és azóta a közelmúltban újráztak is) az eddigi legnagyobb létszámú – vasúttörténelmi jelentőségű – keskeny nyomközű hajtánytalálkozót. Hasonló jövő várhat a rétközi hajtánypályára is, amelynek létrehozásáért ütőképes, lelkes önkéntesek vállaltak pályafenntartást és járműmegóvást. Fűtő Bence János beszámolójából kiderült, a Dombrád és Tiszatelek közötti mintegy tíz kilométeres szakaszt vehették birtokukba a felszámolt Nyírvidéki Kisvasút tulajdonosa, a MÁV jóvoltából. Teendőjük az állagmegóvás, különös tekintettel a dombrádi kisvasúti skanzen járműveire. Távlati céljuk pedig a menetrend szerinti, hatósági keretek között megvalósuló hajtányüzem felvétele.