Zajos siker Luxemburgban az ingyenes közösségi közlekedés
Európa legtehetősebb országa három éve tette ingyenesen hozzáférhetővé a közösségi közlekedést: ez lenne a témában a kontinentális pilotprojekt, azaz más országok is megcselekedhetik ugyanezt?
Luxemburgban a közelmúltban késztette gyorsmérleg megvonására a szakembereket az ingyenes közösségi közlekedés bevezetésének harmadik évfordulója. Az ott élők szerint ez óriási sikert aratott a kezdeményezés. Miközben más országokban is arra ösztönzik a polgárokat, hogy az egészségesebb természeti környezet érdekében amikor csak tehetik, ne autózzanak, felmerül a kérdés: a legnagyobb európai miniállam sikere megismételhető-e a kontinens más országaiban?
Annak idején Luxemburg két okból döntött úgy, hogy térítésmentessé teszi a közösségi közlekedést: egyrészt azért, hogy minden polgárának méltányos hozzáférést nyújtson a buszokhoz, villamosokhoz, vonatokhoz, másrészt azért, hogy a sokszínű mobilitási rendszer keretében tudatos választásra sarkalljon; a slusszkulcs meg lehetőleg maradjon otthon.
François Bausch miniszterelnök-helyettes, Luxemburg mobilitási, közmunka- és védelmi minisztere azonban nem autóellenes, szerinte a közlekedés rendszerében az egyéni felhasználóknak is meg van a maguk helye. „Nincs szó varázslatról. Nem csak egy kizárólagos közlekedési mód oldja meg a problémáinkat, hanem valóban multimodálisnak kell lennünk, kevernünk kell ezeket. Nem valami ellen, hanem valami mellett kell érvelnünk, az autóknak is helyük van a rendszerben” – fogalmazott. Kétségtelen. az országban megszüntek a dugók, a villamosok, buszok áramlása a hálózaton gyors és folyamatos. Az autók nem tűntek el teljesen, még mindig az országban regisztrálják a háztartásonkénti legtöbb autót Európában. Naponta körülbelül 230 ezer munkavállaló ingázó lépi át a luxemburgi határt, és a háromnegyedük bizony autóval teszi meg az utat.
Elöljáróban szögezzük le: bár a közösségi közlekedés helyzetbe hozása összpolgári érdek, ingyenessé tétele nem mindenhol oldható meg. Ennek okai összetettek, és az adott ország gazdasági pozícionáltságától az adott adórendszeren át a közösségi közlekedés minőségéig terjednek. Sőt, a tömegközlekedés ingyenessé tétele sem feltétlenül megoldás. Egy olyan gazdag országban működik, mint Luxemburg, de másoknak inkább az lehet a cél, hogy olcsóbbá, könnyen használhatóvá és hozzáférhetővé tegyék.
A Greenpeace a napokban közreadott, az európai közösségi közlekedésről készült jelentése szerint az árak csökkentése az egyik „legegyszerűbb és leggyorsabb módja” annak, hogy az embereket a használatára ösztönözzék. Ahhoz, hogy ez működjön, olcsóbbnak kell lennie az autózásnál. Ami az árak csökkentését illeti, a Greenpeace-jelentés más lehetséges finanszírozási forrásokat is kiemel, mint például a „szennyező fizet" elv kiterjesztésére a közlekedésben (a fosszilis eredetű üzemanyagok felhasználói esnek ebbe a körbe), vagy a repülőjegyekre kivetett adók révén, míg egy másik megoldási lehetőség a jegyek az áfakörből történő kivonása.
A közösségi közlekedés egyébként alapvetően Luxemburgban sem ingyenes: a legtöbb polgárnak bizonyosan nem az, hiszen ők nyilvánvalóan az általános adókötelezettségen keresztül fizetik meg az árát. Az országban a jövedelemadó mértéke progresszív, nullától 42 százalékig terjed, tehát azok, akik több adót fizetnek, valójában nem férnek hozzá szabadon a közlekedéshez, közvetetten az adójukon keresztül fizetnek érte. Ellenben a „nullások" tényleg ingyen utazhatnak.
Egy másik fontos tényező, ami arra késztetheti az embereket, hogy „lerakják a kocsit" az, hogy mennyire kézenfekvő a közösségi közlekedési infrastruktrúra használata. Nagy a kockázata, kevés az értelme az ingyenességnek, ha bonyolult a jegyrendszer, rosszak a csatlakozások, lassú az eljiutás A-ból B-be. Hiába nem kell fizetni, ha az autózás még ha többe is kerül, nem okoz vesződséget.
A luxemburgi átalakulás sokkal többről szól, mint az ingyenes közlekedés bevezetéséről. Az elmúlt néhány évben az ország lakosonként évente körülbelül ötszáz eurót fektetett be például a vasúthálózat korszerűsítésébe és bővítésébe (Luxemburg lakosainak száma valamivel meghaladja a 660 ezret). „Négyszer, ötször, hatszor többet fektetünk be a hálózatba a vasúti szolgáltatások minőségi változása érdekében más euróapi országokhoz képest" – szögezte le François Bausch. Hozzátette, ezzel párhuzamosan teljesen megreformálták az autóbuszközlekedés rendszerét is, mert, ha azt szeretnék, hogy az emberek megváltoztassák szokásaikat, meg kell győződnünk arról, hogy a felkínált alternatíva valóban működik.
Nyitóképünkön: e-busz a luxembourgi 14-es viszonylaton
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
