Visszahív a légitársaság – a válasz: „soha többé”?!

Kétszázezren kerültek ki a járvány miatt az állományból Európában. A szabályozás hibái miatt covid után is túl kockázatos a munkavállalás – mondja az ECA elnöke.

Emelkedő számok éltetik az optimizmust az ágazatban, itt a repülési főszezon, és ami különösen fontos jele lehet a visszaútnak a normalitás felé: több légitársaság jelezte saját, a cégen kívülre került alkalmazottainak, hogy jó lenne, ha kezdenének visszatérni és újra felvenni a munkát.

Egy váratlan, az általános derűlátáshoz képest „disszonáns” hang azonban felteszi a kérdést: vajon azok, akik a pandémia kitörése óta kikerültek a cégektől – vajon akarnak-e újra munkát vállalni, nem is egyszerűen a légitársaságoknál, hanem a légiközlekedésben? A kétely forrása pedig nagyonis autentikus: az European Cockpit Association, a hivatásos pilóták kontinentális képviselete.

Az ECA elnöke, Otjan de Brujin kapitány írása nem takarékoskodik keserű megjegyzésekben.  A cikk arra emlékeztet, hogy a járvány ideje alatt kétszázezernyi repülőszemélyzet került ki az európai állományból, és közülük egyre többen gondolkodnak eddigi munkájukról úgy, hogy: „soha többé”. Emlékezetes, hogy ebben a döntésben olykor maguk a légitársaságok már a felfüggesztésükkor megerősítették őket, gondoljunk például az olyan fura ajánlatokra, mint hogy az elbocsájtott svájci pilótákat szeretettel várják a svájci vasúttársaságok – nem biztos, hogy ezt minden érintett pozitívan dolgozta fel.. Vagy ha igen, és valóban megtalálták a helyüket, pláne kérdés, hogy vállalnák-e ismét a repülést.

És miért is vállalnák? – hangzik a szervezet vezetőjének kérdése. Az ECA-elnök szerint pilótának lenni ma nem más, mint a teljes bizonytalanság. Nincs biztos home-bázis, nincs biztos legális alapja a foglalkoztatásnak, valószínűbb az önfoglalkoztatásba való kényszerítés, netán olyan feltételekkel, amelyek közepette betegség esetén az illetőnek nincs semmi jövedelme.

Az ECA elnöke a légiközlekedés európai napja alkalmából tartott panelbeszélgetésen is kifejtette, a kontinens sok légitársasága teljesen megszabadult a társadalmi felelősségétől. Hamis, tisztázatlan önfoglalkoztató rendszereket alkalmaznak. Akadályozzák a személyzetek kollektív képviseleteit. Elkerülik a szociális járulékokat, olyan, a határokon átnyúló vállalati szerződéses rendszereket alakítanak ki, amelyeket nem lehet számon kérni és felelősségre vonni, a nemzeti hatóságok pedig képtelenek átlátni ezeket a struktúrákat, sorolja a pilótaszervezet vezetője.

Az ilyen légitársaságok, tette hozzá az ECA főnöke, nem tisztességes versenyelőnyhöz jutnak, és ezzel más légitársaságoknál is nyomás alá kerül a szociális szféra. A végső felelősséget pedig az Európai Bizottságra hárítja, amely nem változtat a szabályokon és nem hoz konkrét intézkedéseket a helyzet javítása érdekében. Az európai légiközlekedés olyan szerencselovagoknak marad csak vonzó, akiknek nincs vesztenivalójuk. Azoknak pedig, akik előnybe részesítik az állás értékét, pénzügyi biztonságát, és akik biztos törvényességi alapokra szeretnék helyezni az alkalmazásukat, az európai légiközlekedésben elhelyezkedni egyszerűen túl kockázatos – írta Otjan de Brujin kapitány.

Nem biztos, hogy általánosságban kijelenthető, de lehet, hogy Európán kívül, jobban is alakulhat a légiszemélyzetek helyzete. Ami persze a légitársaságok intencióin is múlik, illetve azon, mennyire súlyos a helyzetük, mennyire rendítette meg a létezésük jövőjét is a válság..Legalábbis feltűnő gesztus volt a covid-krízis második hullámának tetőpontján az a hír, hogy az ugyancsak hatalmas veszteségeket elszenvedő Delta kétszemélyes karácsonyi szabadjeggyel lepte meg az alkalmazottait, köztük azokat is, akik kényszerszabadságon voltak távol. „A Delta nyilván arra számít, hogy egyszer, talán nem is olyan távoli időben, levonul a járvány, vagy legalább az oltások visszahozzák az utazóközönség bizalmát és utazási igényeit. És ha felfut a forgalom, a légitársaságnak szüksége lesz minden lojális munkavállalójára” – írta portálunk tavaly novemberben.