Vissza a normalitásba: Budapestről is rövidebb lesz az út Katarba

A három és fél éves blokád után nem lesznek felesleges kitérők, és Iránnak sem kell fizetni évi százmillió dollárt. Öböl-menti konfliktusok és a focivébé.

Johannesburg–Doha: szokásos járat, most, a járvány idején is, merthogy a Qatar, kevés más légitársasághoz hasonlóan, inkább előre menekül és fenntartja hosszú távú járatai javát is. Ami ennek a repülésnek a különlegessége volt, az, hogy – végre – nem volt semmi különleges benne. Ami azt jelenti, hogy ezúttal az A350-esnek nem kellett jó nagyot kerülnie az út utolsó szakaszán, hogy leszállhasson Dohában, a Hamad International repülőtéren.

Három éven át tartó blokádot oldott fel egy, az amerikaiak közreműködésével létrejött megállapodás az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) ülésén. 2017-ben Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom politikai konfliktus miatt, de nyilván némi gazdasági megfontolások bázisán is, minden kapcsolatot megszakított Katarral, és egyben lezárták a légterüket a katari lajstromozású illetve oda tartó, onnan induló gépek elől.

Ami kellemetlen, hosszú kitérőkre kényszerítette a Qatar Airways járatait, noha eredeti célját, vagyis a katari légiközlekedés teljes megbénítását, nyilván nem érhette el. Viszont például teheráni közlés szerint a Qatar Airways az iráni államnak évi százmillió dollárt kellett, hogy fizessen, amiért a gépei az iráni légtérben forgolódtak az Öböl-térség elérésekor, hogy az Emirátusokat és Szaúd-Arábiát, illetve az általuk kiterjesztett légtereket elkerüljék. Egyébként erősen megnőtt a repülési idő nyugat felől és felé is, vagyis még a budapesti utasok is érzékelik majd, hogy rövidebb lesz az út.

Egyébként nem csak a kerülők miatt okozott komoly kieséseket a Qatarnak a blokád, hanem mert Doha és a szaúdi főváros, Rijád, illetve Dzsidda és Mekka között igen élénk volt korábban a légiforgalom, az utóbbi két úti cél elsősorban a zarándoklatok időszakában volt erős, de a hatalmas sivatagi államban dolgozó vendégmunkások is rendszeresen repültek a Qatarral, dohai átszállással, például India felé. Ezek az utasok az elmúlt három és fél évben nyilván elsősorban az Emirates forgalmát gazdagították, de amúgy a Dubaj, illetve Abu-Dzabi és Doha között a sűrű repülések megszűnése nyilván az Emirates számára is kiesés volt.

Mindennek fontosságát jelzi, hogy a Qatar már hétfőtől újraéleszti a vonalát Dzsiddába, és az is fontos fejlemény, hogy a blokád okozta leállás miatt a tiltott országokban most visszaveheti állásukba az elbocsájtott alkalmazottait. És hogy milyen forgalmas járatokról van szó, annak egyértelmű jele, hogy a társaság a szaúdi vonalakra – a nem túl nagy távolság, maximum másfél órányi repülőidő ellenére – szélestörzsű gépeket (B777-300, B787-8, A350) indít.

A Qatar Airways tavaly nyáron ötmilliárd dollár értékű kompenzációt követelt a blokádot tartó országoktól a korlátozások okozta plusz költségek és az elveszett bevételek miatt. Ami elég jól mutatja, bár nyilván a társaság is megnyomta a ceruzát, hogy mekkora kárt okozott az elmúlt három és fél év. Arról nincs szó a híradásokban, hogy a Qatar fenntartja-e a követelését, vagy megelégszik azzal, hogy mostantól helyreáll a normalitás és helyreállnak a normális forgalmi és financiális viszonyok az Öböl térségében. Nem beszélve annak fontosságáról, légiközlekedési szempontból, hogy egyelőre továbbra is Katar a kijelöta házigazdája jövőre a foci-vébének.