Villamossal Újbudától Újpestig: hamarosan kezdődhet a pesti fonódó villamosprojekt második ütemének előkészítése és tervezése

A fejlesztéssel csökkenhet az utazási idő, és Budafoktól akár Káposztásmegyerig is járhatnak majd a villamosok az Újbuda–Újpest-tengelyen.

Kényelmes és gyors közlekedést lehetővé tevő kötöttpályás kapcsolat valósulhat meg a jövőben, ha megépül az Újbuda–Újpest-villamostengely. A projekt előkészítése és tervezésének előfeltétele a BKK által benyújtott, ezt a tervezési projektelemet is tartalmazó támogatási kérelem jóváhagyása; ezek az első lépések ahhoz, hogy visszatérhessenek a villamosok a Bajcsy-Zsilinszky útra és a Váci út déli részére.

A projekt megvalósulásával a budapesti villamoshálózat több évtizede hiányzó szakasza épülhet vissza. A vágányok építése lehetővé tenné, hogy a szerelvények Észak-Pesttől egészen Dél-Budáig közlekedjenek, vonzó közösségi közlekedési lehetőséget nyújtva az utasoknak a belvároson keresztül. Az előzetes várakozások alapján a rövidebb menetidőnek és az átszállásmentes kapcsolatoknak köszönhetően akár 8–9 ezer új utas is megjelenhet a közösségi közlekedésben, és több ezer, autóval közlekedő válthat a fenntartható közlekedési módra. A kisebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően pedig évente akár száz tonnával kevesebb szén-dioxid kerülhet a levegőbe Budapesten.

Az M3-as metró belvárosi szakaszának építésekor a Bajcsy-Zsilinszky úton és a Váci úton futó vágányokat felszámolták, az ott közlekedő villamosok végállomását északon a Lehel (az akkori Élmunkás) téren, délen pedig a Deák Ferenc téren jelölték ki. Így azok, akik például Újpest vagy Angyalföld a metrótól távolabbi területei felől szeretnék elérni a belvárost, átszállásra kényszerülnek. Sőt, ha például útjukat Dél-Buda felé folytatnák, akkor többször is meg kell tenniük ezt. A BKK-nak a közelmúltban készíttetett ügyfél-elégedettségi felmérései azt mutatják, hogy az átszállási kényszer jelentősen befolyásolja a közösségi közlekedési eszközök népszerűségét, hiszen az utasok számára az átszállások – az időveszteség mellett – megterhelő kényelmetlenséget is jelentenek. A Bajcsy-Zsilinszky úti és a Váci úti vágányok visszaépítésével átszállásmentes kapcsolat jöhet létre a főváros egymástól távol eső területei között. Továbbá az Angyalföld irányából villamossal érkezők közvetlenül elérnék a Nagykörutat, az ott közlekedő villamosokat és további közösségi közlekedési eszközöket is.

Nemcsak vágányok épülhetnek a projektnek köszönhetően, hanem az érintett közterületek is új külsőt kaphatnak a jövőben. Újjáéledhetnek a városközpontba bevezető sugárutak, ismét élettel telhetnek meg a centrum felé vezető emblematikus tengelyek. A projektben nemcsak a leendő villamosvágányok műszaki kialakítását tervezik meg, hanem azok környezete, valamint az útpálya is megújulhat, emellett a projekt kivitelezése során a jelenleg már meglévő szakaszokon is megújulhat az infrastruktúra: többek között akadálymentesíthetik és felújíthatják a megállókat is. Új külsőt kaphat a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út belső szakasza, és teljesen átépülhet a Nyugati tér is az Újjáéledő sugárutak programban foglaltak alapján. A csomópontban a tervek szerint elbontanák a jelenlegi felüljárót, ezáltal létrehozva egy kellemesebb, szellősebb városi területet. A tér áteresztőkapacitása nem csökkenne, a jelenlegi műtárgyon áthaladó forgalom szintben keresztezné a Nagykörutat, a nagy befogadóképességű villamosoknak köszönhetően jóval többen érhetnek majd célba gyorsan és kényelmesen, mint napjainkban. A terület új kialakítása emellett túlmutatna jelenlegi szerepén, és a Nyugati tér nemcsak mint kereszteződés, hanem egy létező és funkcionáló városi köztérként is szerepelhetne a budapestiek életében.

A BKK külön figyel arra, hogy az érintett területeken lakók és dolgozók, valamint a környékbeli vállalkozások is elmondják a véleményüket a tervezett fejlesztésről. Ennek érdekében több fórumon is kifejthetik majd álláspontjukat és a javaslataikat a beruházásban érintettek, valamint a témában kompetens civil szervezetekkel is egyeztetnek a szakemberek az elkövetkezendő időszakban.

A beruházás előkészítése az Európai Unió társfinanszírozásával, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz) programnak köszönhetően valósulhat meg.