VC-25B: új korszak, módosított színterv

Joe Biden amerikai elnök jóváhagyta az újgenerációs Air Force One, a VC-25B színtervét.

Bár az új külső megjelenés részben megegyezik a jelenlegi elnöki különgépek, a VC-25A-k festésével, három markáns különbség azonban felfedezhető:

1. a VC-25B trendi világoskékje kissé eltér az előd kékjétől (ami a vörösbegy tojásának kékjének felel meg).
2. a sugárhajtóművek ugyanazt a világoskék árnyalatot kapják meg, mint ami a pilótafülke környékére is jellemző.
3. az új különgépen nem lesz polírozott fémfelület – ennek magyarázata abban rejlik, hogy a modern repülőgépek esetében alkalmazott fémötvözetek ezt nem is teszik lehetővé.

Mivel a jelenlegi, a 89. légiszállítási ezred által üzemeltett, 1990-ben szolgálatba állított VC-25A-k, vagyis a két Boeing B747-200-as már nem felel meg a kor követelményeinek, elöregedtek és az üzemeltetésük is sokba kerül (az egyes VC-25A üzemeltetési költsége 2014-ben óránként 210 877 dollárra rúgott), az Egyesült Államok légiereje, az USAF még 2009-ben kereste meg a Boeinget, illetve az Airbust az új, a biztonsági szempontok miatt mindenféleképpen négyhajtóműves Air Force One – de csak akkor ez a különgép hívójele, ha a POTUS, vagyis az Egyesült Államok elnöke a fedélzetén tartózkodik – leszállítására. Az Airbus hamar kifarolt az üzletből, mondván, a három, különleges kialakítású A380-as legyártása nem lenne kifizetődő. Maradt a hazai Boeing – a légierő végül 2015. január 28-án jelentette be, hogy az arlingtoni székhelyű cégcsoport két Boeing 747-8-ast szállít az elavult VC-25A-k leváltásra. 

A legkorábban 2027-ban, illetve 2028-ban rendszerbe álló, különleges repülőgépeket azonban eredetileg nem elnöki célokra építették meg. Az USAF ugyanis – a költségcsökkentési érdekeket is szem előtt tartva – két olyan B747-8 Intercontinentalt vásárolt meg a Boeingtől, amiket még 2011-ben az időközben becsődölt orosz Transaero rendelt meg légikargós célokra. A madarakat a Mojave-sivatagi logisztikai repülőtéren tárolták egészen a múlt évtized végéig, majd 2019 februárjában megkezdődött az érdemi VC-25B program. A következő évben jelentette be a Boeing, hogy a gyártó (kvázi önként és dalolva) hozzávetőlegesen 660 millió dollárt bukik az ügyleten – a két VC-25B megépítéséért, beleértve az összes, az operatív képességeket, a kommunikációs rendszereket, a biztonsági követelményeket, az üzemelést és a karbantartást is szolgáló korszerű műszaki megoldásokat, rendszerspecifikációkat és gyártási eljárásokat is, 3,9 milliárd dollárt fizet a megrendelő USAF. A VC-25B programot a Boeing texasi, San Antonio-i létesítményében hajtják végre.

Az amerikai légierő a beszerzett repülőgépeket (akár célzottan épített, akár polgári repülőgépekről van szó) rendre „Mission Design Series” (MDS) megjelöléssel látja el, így a hadsereg kötelékében eltöltött idő alatt a használat céljára utalnak. A VC-25 jelentése:

• a 25 az egyedi MDS szám.
• C mint cargo, minden olyan gép jelölésére használják, amely utasokat, rakományt, vagy esetleg mindkettőt szállíthat (mint például a C-17 Globemaster III.).
• A V a VIP/Executive konfigurációt jelöli, és kizárólag olyan repülőgépeken használatos, amelyek elsődleges szerepe elnöki repülőgép.

Az évtized végétől körülbelül harminc évig „repülő Fehér Házként” szolgáló különgépek első színtervét még a korábbi elnök, Donald Trump jelentette be. A hazafias piros, fehér, kék színvariáns azonban hőtani szempontok miatt további, az Szövetségi Légügyi Hivatala (US Federal Aviation Administration, FAA) által elvégzendő minősítési, engedélyei eljárásokat tett volna szükségessé – ezek lefolytatása azonban további csúszást okoznának a programban, aminek az eredeti határidejét 2024-ben jelölték meg. 

Ezért a Biden-adminisztráció maradt a hagyományoknál: az eredetileg a francia ipari formatervező Raymond Loewy által megálmodott színtervet még 1962-ben vezették be az akkori elnök, John Fitzgerald Kennedy részére konfigurált VC-137C (Boeing 707-353B) stratolinereken. Ezek a gépek – SAM 26000 és 27000 (SAM: a 89. légiszállítási ezred alapértelmezett hívójele, a 26600 és 267000 a farokszámot jelenti) – 1998-ban, Bill Clinton idején vonultak „nyugdíjba”, egyikük az ohiói Wright-Patterson légibázison (WPAFB) kialakított múzeumba.