Vasútvillamosítás: vajon miért mindig december?
Azt már Kandó Kálmán óta tudjuk, hogy a hazai vasútvonalakat villamosítani kell, és manapság a 25 kilovolt/50 hertz is egyértelműnek tűnik, legalábbis Európa ezen szegletében (azt csak suttogva jegyezzük meg, hogy csak az EU területén létezik még három különböző áramnem, egyen- és váltóáramú egyaránt, a tökéletes átjárhatóság – az eltérő nyomtávok mellett – emiatt sem működik zökkenőmentesen).
A magyar vasúthálózaton először a 80-as vonal Hatvan–Miskolc szakaszát villamosították huszonöt kilovoltos rendszerrel, még 1962-ben, közben folyamatosan tértek át a 16 kilovoltos hálózaton is erre az üzemfeszültségre. A decemberi évfordulók közt a legelső már 1965-ben megtörtént: terven felül hosszabbították a villamosítást Miskolcon túlra, Felsőzsolca–Szerencs között december 22-én az akkor még vadonatúj V43 1020 vontatta az ünnepi különvonatot.
Öt évvel később – főleg a Szovjetunióval folytatott kereskedelem miatt – a 100-as vonal villamosítása is elkészült. Még november 1-jén adták át Karcagtól Debrecenig, december 19-én a Debrecentől Nyíregyházáig tartó szakaszt. Ezzel Hegyeshalomtól Záhonyig elkészült a kelet–nyugati irányú villamosítás. Hazai kapacitás híján Karcag és Debrecen között a Csehszlovák Vasutak (CSD) vonalvillamosítási vállalata, a prágai EZ (Elektrizace Zeleznic) dolgozott, a kábelfektetéseket szintén csehek végezték.
Még egy fél évtizedet kellett arra várni, hogy a 80-as és a 120-as vonalak közötti, Hatvan–Újszász vasútvonal felett is feszüljön a felsővezeték. Az ötvenkét kilométeres villamosított vonalon a forgalmat 1975. december 10-én vették fel.
A Szovjetunió és Jugoszlávia közötti tranzitforgalom meggyorsítására (és az átmenő vonatok Budapestet elkerülő közlekedése érdekében) láttak neki a 104 kilométeres Cegléd–Kiskunfélegyháza–Kiskunhalas szakasz villamosításának. A vonalavatót 1980. december 19-én rendezték, a forgalom viszont csak 1981 januárjában indult el. A szocialista mintaváros, a volt Tiszaszederkényből lett Leninváros vasútállomása 1980. december 22-én kapott felsővezetéket, az első vonatot a V43 1042-es húzta. Tiszapalkonyáig a folytatás csak 1981-ben készült el. Ezen a szárnyvonalon is csehszlovák vállalatok végezték a felsővezeték kiépítését.
Rövid szakasz jutott 1985 decemberére, mintegy öt kilométer, Pécs és Pécsbányatelep között. A mecseki szénbányák kincseit így gépcsere nélkül lehetett a dunaújvárosi acélműbe továbbítani (a pécsi fővonal villamosításával már 1985 májusára elkészültek).
A rendszerváltás miatt csonkán maradt hetedik ötéves terv ugyan teljesítetlen maradt, 1990-re mégis jut még egy decemberi évforduló: a Balaton déli partján Fonyódtól épült tovább a felsővezeték, egészen Keszthelyig, a szakaszon december 18-án tértek át az új üzemmódra.
Az ezredfordulóra, 2000. december 11-ére készült el a Székesfehérvár–Szombathely (20-as) vonal teljes villamosítása. Ezzel a 170 kilométerrel a hazai vasúthálózat harmadán, 2500 kilométeren valósult meg a villamos vontatás.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
