Utasforgalomban a BLS emeletes motorvonata
Ha az egyre növekvő utasszámra járatsűrítéssel vagy a szerelvények hosszabbításával már nem lehet gazdaságosan válaszolni – utóbbi lehetőség gyakran az érintett állomások és megállóhelyek tovább nem bővíthető peronhosszába ütközik – akkor az emeletes vonat a nyerő megoldás. Zürichben ennek előnyeit már az S-Bahn hálózat tervezésekor figyelembe vették, hiszen mikor a Svájci Szövetségi Vasutak (SBB) 1990 tavaszán elindította Svájc gazdasági centrumának és környékének vasúthálózatán a gyorsvasúti közlekedést, a legfontosabb viszonylatokat már emeletes vonatokkal szolgálták ki.
Ma Európa-szerte számos nagyobb város közlekedési rendszerében nélkülözhetetlennek számítanak a duplaszintes szerelvények. Bernben a megalakulását és jelentőségét tekintve egyaránt második svájci S-Bahn hálózatának fő üzemeltetője a MÁV-hoz hasonló érvekkel sokáig elzárkózott az emeletes vonatok beszerzésétől. Az elmúlt évtized folyamán azonban lassú szemléletváltás történt a BLS-nél ez ügyben.
1995-ös alapításakor kettő, majd 1997-től 2004-ig három vasúttársaság felelt a berni S-Bahn normál nyomközű hálózatrészének üzemeltetéséért: a BLS, az SBB és az RM (Regionalverkehr Mittelland). 2004 decemberétől az SBB és a BLS közötti új munkafelosztásról született döntés értelmében a távolsági forgalom a BLS vágányain is az SBB kezébe került. Utóbbi cserében Bern környékén visszavonult az elővárosi közlekedésből. A BLS így két nagy forgalmú, átlós viszonylatot örökölt.
A szolgáltatóváltás nem zajlott le problémamentesen, hiszen az akkoriban beszerzett alacsonypadlós motorvonatok egy része még nem állt rendelkezésre a menetrendváltáskor, ami főleg az SBB-től átvett S1-es járaton kezdetben nagy zsúfoltságot eredményezett. Ez természetesen nem volt előnyös hatással a BLS jó hírnevére sem. Az utasok ekkor követelték először emeletes vonatok beszerzésének megfontolását, Zürich mintájára. Válaszul a BLS 2005 őszén a luxemburgi CFL-től bérelt egy mozdonyvontatta duplaszintes ingaszerelvényt, amely néhány hétig közlekedett az S1-es vonalon. E kísérlet hamarosan feledésbe merült, mivel időközben – főleg csúcsidei sűrítéseknek köszönhetően – normalizálódott a kereslet és kínálat viszonya a berni S-Bahn legkihasználtabb szakaszain is.
Annak ellenére, hogy Svájcon belül igen elterjedt a berniek lassúságáról szóló előítélet, az idő Bernben sem állt meg: Évről évre többen utaznak a BLS elővárosi vonataival és 2025-ig további 60(!) százaléknyi keresletnövekedéssel számolnak. Ezért a BLS végül mégis kiírt egy pályázatot emeletes vonatok beszerzésére, amelyből a Stadler került ki győztesnek. 2010. május 31-én a két fél 28, egyenként négyrészes motorvonat szállításáról kötött szerződést. Ezek a Stadler Kiss márkanevű termékcsaládjához tartoznak. A RABe 515-ös típusjelű berni változat számára – vélhetően a BLS kívánságára – mégis egyedi elnevezést gondoltak ki: Mutz (Moderner, Universeller TriebZug). Azaz modern, univerzális motorvonat. A „mutz” (helyes kiejtése: mucc) amúgy medvét jelent berni tájszólásban, amit azért érdemes kiemelni, mert a medve Bern címerállata. Az már inkább elgondolkodtató, hogy a jórészt közpénzből vásárolt motorvonatok vezérlésébe a Stadler szakembereinek a BLS megbízásából egy új szoftvert kellett telepíteniük, amelynek hatására megszűnik a Mutz kompatibilitása az SBB Kiss-jeivel, ezzel is illusztrálva a svájci személyszállító vasúttársaságok között kiéleződött ál-konkurenciaharcot.
Az első fecske idén március 20-án gördült ki a Stadler erleni üzeméből. A próbafutásokat követően szeptember 4-én került sor hivatalos bemutatására Bernben. Ez alkalomból a RABe 515 001-es pályaszámú járművet a helvét fővárosról „Stadt Bern” névre keresztelték. Jelenleg utasokkal próbázik; szeptember 19-én állt először forgalomba az S31-es viszonylaton, Münchenbuchsee–Bern–Belp útvonalon, ahol hétfőtől péntekig közlekedik. Szombaton és vasárnap előbbinek hosszabb alapjáratán, az S3-ason lehet vele találkozni Biel-Bienne és Belp között.
A teljes sorozatot a 2014. decemberi menetrendváltásig kell leszállítania a Stadlernek. Az elkövetkezendő két éven belül az alábbiak szerint ütemezik az emeletes vonatok térhódítását az S-Bahn Bern hálózatán: 2013 decemberéig tervezik leváltani az egyszintes motorvonatokat a gerincvonalon, a Fribourg–Bern–Münsingen–Thun útvonalon közlekedő S1-es viszonylaton. Egy évvel későbbi határidővel már a szintén magas kihasználtságú S3-as és S31-es átlósok mellett az S6-os (Bern–Schwarzenburg) sugárvonalon is sor kerül a teljes típuscserére. Félreértés ne essék, az új motorvonatok évközben mind a négy járaton folyamatosan állnak majd forgalomba. A hálózat további részeire mai távlatból a későbbiekben sem kívánják kiterjeszteni az emeletes vonatok üzemét, így a következő járműbeszerzésnél ismét hagyományos motorvonatokkal kalkulál a BLS.
A BLS AG svájci magánvasúttársaság 2006-ban jött létre a BLS Lötschbergbahn AG és a korábban már említett Regionalverkehr Mittelland AG (RM) cégek összeolvadásából. A jelentősebb jogelőd dicső múltjára utaló Bern–Lötschberg–Simplon-t (egykor ebből vezették le a BLS rövidítést) és a jól csengő Lötschbergbahn-t 2006 óta már nem használják.
A BLS több ágazatra tagolódik. Pályavasútja kezeli a „régi” BLS-től és az RM-től örökölt, összesen 436 kilométer hosszúságú vasúthálózatot, beleértve a Lötschbergen keresztül vezető alpesi transzverzálist és a 2007-ben megnyitott, 34,6 kilométer hosszú Lötschberg bázisalagutat. Személyszállítási üzletága a berni S-Bahn hálózat normál nyomtávolságú vonalai mellett a Bern és Brig között a régi nyomvonalon közlekedő Lötschberger márkanevű motorvonatokat, a Bernt Neuchâtel várossal és Langnau útvonalon át Luzernnel összekötő regionális gyorsvonatokat, a luzerni S-Bahn néhány viszonylatát, továbbá személyvonatokat az Emmental vidéken valamint a Thuni-tó és Brienzi-tó hajójáratait üzemelteti.
Emmentalban a BLS leányvállalata gondoskodik arról, hogy a vasúttal fel nem tárt településekről az utasok ráhordó buszjáratokkal tudjanak eljutni a legközelebbi vasútállomáshoz – mindez persze hangolt menetrend szerint. A BLS-cégcsoporthoz tartozik ezeken kívül a BLS Cargo, amely a DB Schenker Rail partnereként az észak-déli irányú európai áruszállítás egyik legfontosabb résztvevője.
A magánvasút címszó ne tévesszen meg senkit, a BLS részvénytöbbségét Bern kanton (tartomány) és a Svájci Államszövetség birtokolja, azaz gyakorlatilag egy köztulajdonú részvénytársaságról van szó.
