Ural-járatnyitás Ferihegyen: kenyér, só, remények

A legnagyobb piac a közelben, potenciálját tekintve mindenképp, a legígéretesebb desztinációk egyike: a Malév kétszeri nekirugaszkodása után most kelet felől történt a kezdeményezés. Október harmadikán érkezett az Ural Airlines első járata Jekatyerinburg felől Budapestre, szerdán volt az ünnepség és a sajtótájékoztató, az igen perspektivikus légikapcsolatok jegyében.

A gép délutáni leszállása előtt tartott sajtótájékoztatón a Budapest Airport részéről Kam Jandu légiforgalmi igazgató azt emelte ki, hogy ez alkalommal egy hagyományos légitársaság járatnyitásának örülhetünk a Malév leállása utáni nehéz időkben. Hogy Moszkva mellett ismét van egy második oroszországi célállomás, az az igényeket is egyértelműen jelzi, az igények pedig további járatnyitásokat hozhatnak, mondta a repteret kezelő cég egyik vezetője.

Alekszej Fomin is utalt arra, hogy nem ez az első légikapcsolat Budapest és Oroszország negyedik legnagyobb városa között. Az Ural Airlines minőségbiztosítási igazgatója szavaiból az derült ki, hogy a járatnyitás a még a Malév-korszakban készült piaci felméréseken alapul, a későbbiekben kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a járatot 60-65 százalékos kihasználtságra szeretnék felhozni, ez már nyereséges is lesz.

Arra a kérdésre, tervezik-e, mint ahogy a hírek szólnak róla, A330-asok beszerzését, Fomin úgy válaszolt, hogy a nagy hatótávolságú, szélestörzsű típusok mindkét gyártójával tárgyalnak, és 2014-ben szeretnék forgalomba állítani az első ilyen gépet. De van más lehetőség is, a végső döntést az is meghatározza, melyik nagy légitársasági szövetséghez csatlakozik az Ural: ha ugyanis lesznek Jekatyerinburgba más társaságoknak interkontinentális járatai, jobban megéri, ha az Ural továbbra is keskenytörzsű közép-hatótávolságú gépekben gondolkodik, amelyekkel szétteríti a hosszú távú járatokkal érkezett utasokat a régióban.

Ami a mostani járatot illeti, a regionális hatásra a járat utasait magyar részről szervező Robinson Tours ügyvezető igazgatója, Jakócs Áron hívta fel a figyelmet, vagyis hogy sokak számára, akik most Bécsbe érkeznek, megéri Budapestről folytatni az útjukat Jekatyerinburg felé, épp ezért december 19-ig a cég ingyenes transzfert kínál a két reptér, Schwechat és Ferihegy között az Ural járatára jegyet váltott utasok számára. Ugyancsak ő figyelmeztetett arra, hogy a nálunk is érzékelhető gazdasági válsághoz képest az oroszoknál növekedik a gazdaság, és egyre erősebb az érdeklődés például az olyan célpontok iránt, mint Hévíz. Szibéria pedig mint vadász- és horgászparadicsom számít egyre népszerűbb célpontnak. Természetesen a sajtótájékoztató minden résztvevője hangsúlyozta az üzleti utazások fontosságát is a két ország és a két város között.

Egy orosz újságíró némi aggodalommal a hangjában tette fel a kérdést, hogy vajon Budapest képes-e garantálni a járat számára ezt a kellemes résidőt a délutáni érkezéssel: a válasz hangozhatott volna röviden úgy is, hogy sajnos igen. Kam Jandu elmondta, a Malév kiesésével évi 47 ezer gépmozgás maradt el a reptér forgalmából, amelyek egy részét már pótolták, de azért a mostani heti egyszeri jekatyerinburgi járatot szívesen látnák hetente akár 2-3-4 alkalommal is, ugyanebben a kedvező időzónában. Érdekes hozzászólása volt Lukács Ferencnek, az egyik hévízi szálloda igazgatójának, miszerint ez a klasszikus példa arra, hogyan kell az igényeket követve létrehozni egy járatot, hiszen az elmúlt években „fél Jekatyerinburg” Hévízen járt, de eddig csak nehézkes átszállásokkal tudtak odajutni. Ugyancsak ő ejtette el az amúgy nem is annyira derűs mondatot, miszerint momentán az orosz piac az egyetlen, amelyik tárt karokkal fogadja Magyarországot…

Ferihegy pedig tárt karokkal, pontosabban az orosz utasok nagy örömére kenyérrel és sóval, meg méretes pogácsákkal fogadta az Ural Airlines A320-asáról kiszállókat. Az ilyenkor nálunk szokásos torta meg ez alkalommal duplán kijárt, a sajtótájékoztató végén Fomin úr szeletelt Kam Janduval, az állóhelyen pedig a gép személyzete kapta – élén a meglehetősen fiatal kapitánnyal. A beguruláskor természetesen a szép festésű Airbus vízfüggönyös köszöntésben részesült a reptéri tűzoltóktól.

A nálunk leszállt, CFM-hajtóműves, 159 utasra berendezett 320-asból a társaság 15 példányt repültet, és van kilenc hosszabb törzsű, nagyobb kapacitású 321-ese is. Az Ural Airlines 1993 óta működik az akkori Aeroflot egyik utódtársaságaként, de előbb az ugyancsak tulajdonos jekatyerinburgi repülőtértől is függetlenné kellett válnia. 2008-ban átvette az Aviaprad hálózatát is. Mostanra teljesen lecserélte eredeti Tu–154-es, An–24-es és Il–86-os flottáját, az utolsó 154-est épp egy éve nyugdíjazták. Az Ural 54 desztinációval és az idei évre tervezett 3,5 millió utassal Oroszország első tíz légitársasága közé nőtte ki magát, és igen figyelemre méltó a növekedés gyorsasága is: 2010 és 2011 között a légitársaság nem kevesebb mint 36 százalékkal tudta bővíteni a forgalmát.