Újraértékeli a télálló kitérő használatát a ProRail

Továbbá egy vészhelyzeti készenléti tervet is kidolgoz a holland vasúti infrastruktúrakezelő.

A Wira (Winterproof Railway) – ami magyarul leginkább télálló kitérőnek fordítható – elnevezésű szerkezetet még közel tíz évvel ezelőtt, 2012-ben találta fel a holland Richard de Roos gépészmérnök annak érdekében, hogy a kitérők kemény téli időjárás esetén se mondjanak csődöt, fejre állítva ezzel a vasúti közlekedést. Az infrastruktúrakezelő ProRail a 2014-ben elvégzett tesztek során azonban arra jutott, hogy a rendszer mégsem felel meg az elvárásoknak, így a prototípus szerkezet azóta a Delfti Műszaki Egyetemen porosodik.

Egy jó hónapja, idén februárban Nyugat-Európát, beleértve Hollandiát is nagyobb mennyiségű hó lepte el rövid idő alatt, gyakorlatilag megbénítva a vasúti közlekedést, ennek következtében az Európa egyik legfontosabb kikötőjének számító rotterdami kikötő szállítási útvonalai is több mint egy hétre leálltak. A helyzetnek köszönhetően a télálló kitérő kérdése ismét napirendre került.

A ProRail számviteli vezetője, Jessica van den Bosch a napokban videóinterjúban számolt be a pár héttel ezelőtti történésekről. A szakember elmondta, hogy kettős problémával álltak szemben. Az egész a váltófűtéssel kezdődött, mivel a váltók egy része már elég régi. Az erős szél ráadásul újra és újra visszafújta a sínekre az apró, porszerű havat, ezért tökéletesen működő váltófűtés esetén sem tudtak volna megbirkózni ezzel az extrém helyzettel. A Crisislab tavaly októberi jelentésének egyik legfőbb konklúziója az volt, hogy a régi kitérőkkel a lehető leghamarabb kezdeni kell valamit. Az infrastruktúrakezelő jelenleg egy hároméves, 2020-szal kezdődő korszerűsítési programot hajt végre, mely száz, gyakran elromló kitérő cseréjét is magába foglalja. Ehhez viszont idő kell.

A februári helyzetet követően a ProRail arra a következtetésre jutott, hogy egy újfajta kitérővel el tudnák kerülni a teljes vasúthálózat összeomlását. Ennek érdekében újra kell értékelni a Wira-rendszert, mely a 2014-es tesztek során nem felelt meg a vasútbiztonsági követelményeknek, azonban azóta ez változhatott. A télálló kitérőnek nincs szüksége fűtésre, mivel a csúcssínek egymáshoz képest nem vízszintesen, hanem függőlegesen mozdulnak el, így a hó és a jég nem tud közéjük tapadni.

Van den Bosch kiemelte: a váltás egy újfajta kitérőre rengeteg pénzbe kerülne. A kérdés az, hogy ez megéri-e, mivel a februárihoz hasonló időjárási helyzet csak ritkán áll elő. A Prorail figyelemmel követi a klímaváltozást, valamint annak az időjárásra gyakorolt hatását, és az már bizonyosan észrevehető, hogy egyre gyakoribb az erős szél és az eső. Hogy alkalmaznák-e a Wirát, ha az mára megfelel a biztonsági elvárásoknak, jelenleg vizsgálat tárgyát képezi: üzleti szempontból értékelik az előnyöket és a költségeket, és csak ezt követően döntenek.

Nagyobb nyereséget lehet elérni azzal, ha egy szilárd készenléti tervet készítenek el, amit a szakember szerint már korábban is fel kellett volna állítaniuk, így nem állt volna le a vasút februárban. A ProRail alulértékelte az időjárás hatásait, és hiába küldtek ki plusz személyzetet, az közel sem volt elég az összeomlás elkerüléséhez. A forgalmas rotterdami kikötőhöz vezető vonal sem kapott kiemelt prioritást, a kikötő lényegében napokig elérhetetlenné vált vasúton, mindössze pár fuvarozó tudott egy-egy vonatot leközlekedtetni, a lassú problémakezelés pedig igencsak felbosszantotta a vasúti fuvarozókat. A vasúttársaságokkal közösen fejlesztés alatt álló készenléti tervben viszont már meg fogják határozni, mely vonalak lesznek kiemelten kezelve a hasonló szituációk során, például a bizonyos energetikai és termelőüzemeket ellátó pályák, ahol minden körülmények között fenn kell tartani az ellátást, például a rotterdami kikötő vasútján is.

A Wira kitérőrendszer maga is hasonló időjárási körülmények szülötte: a 2012-es és az azt megelőző kemény telek vasúti fennakadásaira lett volna válasz – 2012-ben szintén napokra leállt az egész holland vasúthálózat. A holland alsóháztól kapott kemény kritikákat követően a ProRail, a holland nemzeti vasút NS, valamint a holland Infrastrukturális és Környezetvédelmi Minisztérium még azon az éven egy intézkedéscsomagot terjesztett elő annak érdekében, hogy a vasút jobban megbirkózzon a téli körülményekkel. Például egy csökkentett kínálatú téli menetrendet alakítottak ki az ilyen esetekre, az egyre gyűlő késések miatt létrejövő hólabda-effektus elkerülésére. Ennek ellenére a februári hóvihar még így is meglepte az infrastruktúra-kezelőt.

A lépések egyike a rotterdami Waalhaven-Zuid kikötőrészen található rendezőpályaudvar megnyitása a veszélyes áruk számára, ahol a vasúti árufuvarozók 2019 szeptembere óta nem mozgathatnak veszélyes áruval megrakott vagonokat. A pályaudvaron március utolsó hetében a ProRail tűzbiztonsági tesztet fog végezni, hogy megbizonyosodjon a helyszín biztonságosságáról. Ha a teszt sikerrel zárul, a pályaudvart április elsejétől ismét megnyitják a veszélyes áruk előtt, ha elbuknak, akkor nem tudni, mikor használhatják újra – számol be a Rail Freight.

(Nyitókép forrása: Rail Freight)