Újra száguld a Flying Scotsman!
A Flying Scotsman (Repülő Skót) elnevezésű gőzmozdony évtizednyi pihenés után a napokban tért vissza a sínekre. Az 1923-ban épített, A1-oszályú jármű restaurálása 2006-ban kezdődött. A 4,2 millió fontot, nagyjából 1,8 milliárd forintot kóstáló újjáépítést követő futópróbát január hatodikán este tartották a tizenkilenc kilométer hosszú, nosztalgiacélokra használt East Lancashire vasútvonalon. A kultikus mozdony két nappal később, január nyolcadikán mutatkozott be újra a nagyközönség előtt, először tündökölhetett nosztalgiavonat élén ebben az évtizedben – adja hírül a Heritage Railway Magazine.
A gőzös következő terhelési próbáját a tervek szerint január huszonharmadikán tartják Manchester és Carlisle között, majd február végén Londontól Yorkig futtatják meg. A háborús feketére festett mozdony a futópróbák során egyik oldalán 103-es, másik oldalán 502-es pályaszámot visel, a történelmi hűségre törekedve azonban a folyamatos nosztalgiaüzemre meg fogja kapni eredeti zöld színét, valamint menetrend szerinti forgalomban használt legutolsó, 60103-as pályaszámát. A járművel várhatóan a shildoni vasúti és közlekedési múzeumban is fognak tematikus kiállítást rendezni.
Flying Scotsman-történelem
A 21,3 méter hosszú, 97,8 tonna tömegű gőzmozdony 1923. február 24-én gördült ki a London and North Eastern Railway (LNER) doncasteri üzeméből, 1472-es pályaszámmal. A Sir Nigel Gresley által tervezett, 4-6-2 tengelyelrendezésű mozdonyt 1924-ben kiválasztották a Wembley-ben megrendezett brit birodalmi kiállításra, ennek alkalmából 4472-re változtatták a pályaszámát, továbbá a Flying Scotsman elnevezést is megkapta, mivel naponta ingázott London és a skót főváros Edinburgh között.
1928-ban új, folyosóval ellátott szerkocsit kapott, amelynek köszönhetően már menet közben is lehetségessé vált a személyzet váltása, nem volt szükséges megállítani a szerelvényt. A Repülő Skót így 1928. május 1-én teljesíthette elsőnek megállás nélkül a brit főváros és Edinburgh közötti 632 kilométeres utat, nyolc órára csökkentve a menetidőt. 1934 novemberében a gőzösök között elsőként lépte át hivatalosan a száz mérföld per órás (160,9 kilométer per órás) sebességet.
A mozdony eredetileg almazöld színű volt, a második világégés során azonban már fekete külsőt viselt. 1945-ben visszakapta eredeti színét, azonban A3 Pacific osztályúvá alakították át, és pályaszáma is módosult: rövid ideig az 502-es, majd a 103-as számot viselte. Három évvel később a vasúttársaságok államosításakor ismét változott a Scotsman külseje: pályaszáma 60103, színe pedig kék, majd Brunswick zöld lett, melyet meg is őrzött 1963. január 14-i leállításáig.
A Scotsmant egy vasúti restaurátor, Alan Pegler vásárolta meg, akinek a kezei között megkezdődött a gőzös életének új korszaka. Pegler a Repülő Skótot eredeti kinézetére építette vissza, majd néhány év brit turné után Amerikába vitte, ahol ismét változott a mozdony kinézete, mivel fel kellett szerelni rá többek között az előírások szerinti pályakotrót. A Scotsman New Yorktól Dallason, Montrealon, Torontón át San Franciscóig megfordult szinte mindenhol, huszonötezer kilométert megtéve. Végül Peglernek anyagi gondok miatt meg kellett válnia a járműtől.
1973-ban egy brit üzletember, William McAlpine vette meg a mozdonyt, majd hazahozatta Angliába és felújíttatta, amelynek során a gép ismét visszakapta zöld színét. A következő évek során a gőzös az Egyesült Királyságban turnézott. McAlpine 1988 októberében Ausztráliába vitette a mozdonyt, ahol 1989 augusztusában be is állította a gép a gőzmozdony által egyhuzamban megtett leghosszabb út rekordját 697 kilométerrel. A Scotsman 1990-ben került vissza Angliába, a másfél éves ausztrál turné során több mint 45 ezer kilométert tett meg.
A kultikus jármű a kilencvenes években több tulajdonosváltáson ment át, majd 2004-ben közakadozás segítségével ismét köztulajdonba, a brit vasúttörténeti múzeum gyűjteményébe került. Az adásvétel több mint kétmillió fontos összegéhez a britek 415 ezer fonttal járultak hozzá, de az ismert brit milliárdos Sir Richard Branson, a Virgin-birodalom tulajdonosa sem sajnálta a pénzét: 365 ezer fontot adományozott. Az összeg többi részét a nemzeti örökségalap állta.
A Flying Scotsman teljeskörű nagyjavítása 2006-ban kezdődött. A mozdony nyolcvanhárom éve során több mint négymillió kilométert tett meg, ez idő alatt rengeteg alkatrésze használódott el, így szinte teljes újjáépítésre volt szükség. A gőzös felújításának nagy részével öt év alatt végeztek: a háborús feketére visszafestett Skótot 2011 májusában mutatták be a yorki kiállítóhelyen. A tervek szerint a mozdony 2012-ben tért volna vissza a nosztalgiavonatok élére, sőt a 2012-es londoni olimpia lángját is vitte volna, azonban újabb hibákat fedeztek fel, az új alkatrészek legyártása és beszerelése pedig újabb éveket vett igénybe. Az elhúzódó felújítás utolsó fázisa Buryben zajlott, ahol a Repülő Skót 2016 januárjára, tízévnyi munkálatokat követően vált ismét működőképessé.
A híres gőzös az évtizedek alatt számos film és reklám szereplője volt, továbbá virtuálisan vezethető a nagysikerű Microsoft Train Simulator (MSTS) számítógépes vasúti szimulátorban is.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!