Újlipótvárosban az autósok mintegy fele szabálytalanul parkol a járdán kijelölt helyeken

A helyi civilek azonnali megoldást kérnek az önkormányzattól, miután kiderült: a járdán ferdén kijelölt helyeken negyvenkilenc százalék szabálytalanul parkol, harminc helyszínen hiányoznak a parkolást jelző kötelező táblák és felfestések, illetve továbbra is több ingyenes parkolási engedélyt adnak ki, mint ahány parkolóhely összesen van a városrészben.

Még a múlt év decemberében az Újlipótvárosért Egyesület felkérésére a Járda a gyalogosoké átfogó felmérést készített Belső-Újlipótvárosban: a Szent István körút–Váci út–Victor Hugo utca–Újpesti rakpart által határolt terület minden egyes utcáját bejárva nézték meg a járdák, valamint a parkolás helyzetét. Ennek keretében vizsgálták:

• a kijelölt parkolási lehetőségeket;
• a parkolóhelyekhez tartozó közlekedési táblákat és felfestéseket;
• a szabályosan és szabálytalanul parkoló autók számát és arányát;
• a kijelölt rakodóhelyeket;
• a járdákat leszűkítő egyéb akadályokat (például oszlopok, vendéglátó teraszok).

A felmérés eredményeként négy kritikus területet azonosítottak, majd ezekre megoldási javaslatot készítettek a XIII. kerületi önkormányzatnak. A testület képviselőivel idén két alkalommal egyeztettek a javaslati csomagról, a fogadtatás alapvetően pozitív volt.

Belső-Újlipótvárosban harminc olyan utcaszakaszt is találtak, ahol a közútkezelő sem fizikai akadállyal, sem az előírt folytonos fehér vonallal nem jelzi a járdán parkolás határát. Ezeken a helyeken a KRESZ szerint egyáltalán nem lenne szabad a járdára parkolni, mégis évtizedek óta folyamatos a járdán parkolás, amit az önkormányzat sem bünteti. Szándéka feltehetően a járdán parkolás valamilyen formában történő engedélyezése volt, ám ennek nem teremtették meg a szükséges jogszabályi feltételeit. Ez az állapot a hatályos jogszabályoknak és műszaki előírásoknak nem felel meg, ezért a helyzet azonnali felülvizsgálata szükséges: felkérték az önkormányzatot a hiányzó táblák, útburkolati jelek azonnali pótlására.

A részben járdán kijelölt ferde felállású parkolóhelyek esetében a szabálytalanul parkoló autók aránya 48,78 százalék, negyvenszer magasabb volt, mint az egyéb módon kijelölt parkolóhelyek esetén – vagyis gyakorlatilag szinte minden második autóvezető szabálytalanul, a járdára túllógva parkolt le ezeken a szakaszokon. A probléma évtizedek óta ismert, valódi megoldást pedig a parkolási rend felülvizsgálata, a járdán parkolás megszüntetése jelenthet. Ezt a folyamatot az önkormányzat már elkezdte, ám a fennmaradó szakaszok ütemezése nem készült el. A javasolt megoldás a részben járdán kijelölt ferde felállású parkolóhelyek megszüntetésének beütemezése úgy, hogy legkésőbb 2026 decemberéig mindenhol visszakapják a járdákat a gyalogosok. A végleges kivitelezéséig tartó átmeneti időszakban a civilek egy komplex kommunikációs, edukációs kampány, valamint zéró toleranciás szankcionálási rendszer bevezetését tartják indokoltnak.

Csökkenteni szükséges a városrész parkolási keresletét, ezért az ingyenes lakossági parkolás felülvizsgálata, az engedmények mértékének, és az engedményre jogosultak körének racionalizálása az indokolt. Az önkormányzat jelenleg több ingyenes lakossági várakozási engedélyt ad ki Újlipótváros területén, mint ahány parkolóhely összesen létezik a városrészben: a hozzávetőlegesen 30 ezer parkolóhelyre 2020-ban több mint 31 ezer, 2021-ben 24 ezer 968 ingyenes lakossági várakozási engedélyt adtak ki. Újlipótvárosban azonban ezek az arányok kiemelkedően rosszak: a Dráva utca–Váci út–Szent István körút–Duna által behatárolt városrészben 6503 közterületi parkolóhely található, míg ugyanerre a területre 2020-ban 9960, 2021-ben pedig 8300 ingyenes várakozási engedélyt adtak ki, vagyis az összes rendelkezésre álló hely hozzávetőlegesen 130 százalékának megfelelő számút még 2021-ben, a második autóra vonatkozó kedvezmények csökkentését követően is.

A helyzet megoldása érdekében csökkenteni szükséges a lakosság részéről érkező parkolási keresletet. Ez megvalósítható a jelenleg a lakosságnak nyújtott túlzó, fenntarthatatlan mértékű kedvezmények racionalizálásával, az így befolyó összegből pedig alternatív lehetőségek támogatásával kell ösztönözni a lakosságot a közlekedési szokásaik megváltoztatására. Józsefváros és Újbuda példája sikeresen bemutatta azt, hogy ezek a változások nem csak, hogy pozitív irányba befolyásolják a parkolási és közlekedési helyzetet, de a korábban gondolt politikai kockázatot sem hordozzák magukban.

Jellemző probléma a területen a szabálytalanul csak rövid ideig megálló, várakozó gépjárműveké. Bár az önkormányzat felismerte a problémát, és maga is a koncentrált rakodóhelyek számának bővítését jelölte meg lehetséges megoldásként, a rövid idejű megállásokra, vagy rakodási tevékenységre kijelölt helyek azonban a mai napig sem készültek el. A megvizsgált százkilencvenegy helyszín közül mindössze huszonnégy helyen található kijelölt rakodóhely, vagyis a belső-újlipótvárosi utcaszakaszok több mint nyolcvanhét százalékán nincs kijelölt lehetőség rövid idejű megállásra, árurakodásra.

A civilek azt kérik, hogy az önkormányzat lépjen fel kezdeményezőként az ügyben: a helyi vállalkozások bevonásával és társfinanszírozásával alakítsanak ki legalább egy rakodóhelyet oldalanként minden egyes belső-újlipótvárosi utcaszakaszon.

(fotó: https://www.budapest13.hu)