Újabb elővárosi vasútfejlesztés tervezése kezdődik Kelet-Pesten

A hatvani és az újszászi vasútvonalak együtt Budapest legforgalmasabb vasúti korridorját adják. Fejlesztésük – más projektekhez kapcsolódva – azt szolgálja, hogy több elővárosi vonat járhasson itt, és hogy azok az utasoknak kedvezőbb helyeken álljanak meg.

Újabb elővárosi vasútfejlesztés tervezése kezdődik meg Budapesten: a Budapest Fejlesztési Központ (BFK), valamint a Főmtervből és a Ring Mérnöki Irodából álló nyertes konzorcium aláírta a tervezési szerződést a hatvani és az újszászi vonal budapesti szakaszainak fejlesztésére, 1 505 millió forint értékben, az Európai Unió Kohéziós Alapja támogatásával. Ezek a szakaszok kimaradtak a korábbi, Rákostól Hatvanig tartó nagyprojektből, fejlesztésük ezért igencsak időszerű és indokolt.

Összetett fejlesztésről van szó, ráadásul igazán csak a hozzá kapcsolódó projektekkel együtt érdemes vizsgálni, hiszen az elővárosi vonatok száma csak úgy növelhető kellő mértékben, ha a vonalak kapacitását végig bővíteni tudjuk. A hatvani és az újszászi vonalak közös bevezető szakaszán a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között 2021 elején megkezdődött a harmadik vágány építése. Rákos és Hatvan között pedig a lassan véget érő kivitelezési munkák keretében megújult a pálya. Most a kimaradt köztes vonalszakasz fejlesztésének előkészítése kezdődött meg.

A Stratégia azt kívánja elérni, hogy kétszer annyian használják ezt a hálózatot, mint ma, ehhez pedig arra van szükség, hogy sűrűbben járjanak a vonatok, és az utasok számára sokkal hasznosabb helyeken álljanak meg, ahol jobbak a városi kapcsolatok.

A XVII. kerület Budapestnek az a része, ahonnan már jelenleg is viszonylag sokan használják városon belüli közlekedésre a vasutat, hisz a BKK kötöttpályás hálózata nem éri el a kerületet. Persze a növekedés lehetősége még óriási. Hogy többen szállhassanak vonatra, új megállók készülnek Rákosmentén és a szomszédos Kőbányán is.

Az újszászi vonalon Madárdomb megálló a hasonló nevű városrészt és a Helikopter lakóparkot szolgálja majd ki.

Két további megálló létesítése még nem dőlt el, hasznosságukat vizsgálni kell:

• az egyik helyszín a mai Rákoskert és Rákoshegy megállók között, az Összekötő utca vonalában van (Strázsahegy),
• a másik már a X. kerület területén, a Bársonyvirág utca vonalában (Kőbánya-Kertváros).

Ez a pont lényegesen közelebb van a lakott részekhez, mint a mai Rákos.

A BFK konzorciumi partnere, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) kivitelezés alatt álló Rákos–Hatvan projektjében még idén elkészül a Keresztúri út torkolata közelében Akadémiaújtelep a XVII. kerület egyik fontos részén, ezt az új megállót reményeink szerint még idén használatba veheti az utasforgalom.

A Kőbánya felső–Rákosliget fejlesztés egyik legfontosabb eleme, hogy Kőbánya felsőn az utasperonok lényegesen közelebb kerülnek a villamosok, buszok megállójához (négy új peronról van szó), az új helyen, az Élessaroknál akadálymentesen lehet majd átszállni a környék villamosaira és buszaira.

Szintén a BFK előkészítésében folyik a munka a hatvani és újszászi vonalakon új megálló létesítésén a Hungária körútnál, a leendő Közlekedési Múzeum mellett, ez az 1-es villamosra nyit majd új kapcsolatot. Az új megálló a Keleti pályaudvar és az Élessarok közötti szakaszon helyezkedik majd el.

A meglévő megállókról sem feledkeznek meg, a hatvani vonalon a NIF-es projektben már akadálymentesítették az elővárosi megállókat, P+R, B+R parkolók is készültek, de az újszászi vonalon Gyömrőtől befelé is megtörténnek ezek a fejlesztések ebben a beruházásban.

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia egyik legfontosabb célja, hogy az elővárosi megállókból a megszokott irányok mellett a városban másfelé is el lehessen jutni átszállás nélkül. E két kelet-pesti vonal esetén – miközben az S80-as és S60-as járatok továbbra is a Keleti pályaudvar felé mennek – az egyik új irány a Déli Körvasút felé vezethet, azaz a Népligeten és a Közvágóhídon át Budára, Nádorkertre, Kelenföldre és a budai agglomerációba. A másik új cél a Nyugati pályaudvar lehet a külső körvasúton át. A külső körvasúton ez egyben az ottani új megállók érintését is jelenti majd, ezek megtervezésére éppen néhány hete írta ki a tervezési közbeszerzést a BFK. Fontos, hogy a Nyugatiba közlekedő új járatok feltétele, hogy a Nyugati pályaudvarra vezető belső pályaszakaszokat ugyancsak felújítsuk, és kapacitásukat bővítsük. Egy következő, távlati fokozat pedig az lehet, ha elkészül a Nyugati pályaudvar és Kelenföld közötti vasúti alagút, amely belső budai területeket is fölrajzolhat a kelet-pesti vonalakról induló járatok térképére.

A hatvani vonal belső szakaszán a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között a már említett „testvérprojekt” keretében épül harmadik vágány.

„A rendszerszintű kapacitásbővítéshez a további szakaszon, Kőbánya felsőtől Rákosligetig is plusz egy, illetve részben plusz két vágány létrehozását tervezzük a hatvani vonalon a MÁV-val együttműködésben kialakított tervezési program szerint. Általában is igaz, hogy a plusz vágányoknál is hatékonyabban növeli a kapacitást, ha az állomásokon az egymás útját keresztező vonatoknak nem kell egymásra várniuk, hanem – ahogy például az autópálya-csomópontokban a gépkocsik – külön szintben kerülhetik el egymást. Ezért tervezünk ilyen különszintű bújtatást a két vonal elágazásához Rákosnál. A célunk az, hogy Pécelig és Gyömrőig tizenöt perces elővárosi járatsűrűség legyen biztosítható” – mondta Vitézy Dávid.

A tervezési feladat része az újszászi vonalon is megvizsgálni, hogy szükséges-e harmadik vágányt építeni, ezt a lehetőséget természetesen az új megállóhelyek kialakításánál is figyelembe kell venni.

Kőbánya felső és Rákos között a beruházás eredményeként helyreáll majd az eredeti, 100 kilométer/órás pályasebesség, kiépül az ETCS L2-es páneurópai vonatbefolyásoló rendszer.

A környéken lakók régi problémája, hogy a Jászberényi út felől egy, a Tündérfürt utca irányából pedig két sorompón keresztül vezet az út a Keresztúri úthoz. Ezek kiváltására Rákos térségében egy új felüljáró tervei fognak elkészülni a beruházás részeként. Helyére két javaslat van, ezek közül kell dönteni a tervezés korai szakaszában. Az egyik a Tárna utca vonala (itt gyalogos felüljáró most is van, a II. világháborúig pedig közúti is volt). A másik lehetséges helyszín a Kozma utca vonala.

A tervezőkre komplex feladat vár. Az alternatívák mérlegeléséhez szükséges döntés-előkészítő tanulmányt, a városfejlesztési hatások elemzését már idén nyár végén, az engedélyezési terveket pedig jövő nyáron le kell adniuk. A munka keretében a felszabaduló kőbányai vasúti területek felhasználására városfejlesztési tervek is készülnek. Az új Élessarok vasútállomás terveire több építésziroda is készít koncepciót, ahogy a Déli Körvasút Népliget állomása esetében is történt, ezek közül fogjuk kiválasztani a nyertes tervet végül. A végső, kiviteli tervek határideje több lépcsőben 2022 őszére és 2023 nyarára esik.