Új karokat növeszt a Hyperloop-polip

A vákuumvasút fejlesztői eléggé lendületben vannak, éppen Európát árasztják el újabb és újabb nyomvonaltervekkel. Kilenc útvonalat vázoltak fel, amely negyvennégy nagyvárost és így hetvenötmillió embert érintene. A kilenc útvonal összességében ötezer kilométert ölel fel.

Most éppen Európa a jelszó, amely állítólag az összes világrész közül mindig is a legfogékonyabb volt az új közlekedési technológiák befogadására (vesd össze: Transrapid Sanghajban), és így alkalmas arra, hogy a következő nagy technológiai ugrás eszközéül a Hyperloopot válassza. Legalábbis ezt mondta a fejlesztővállalat kisfőnöke és társalapítója, Shervin Pishevar Amszterdamban. Szerinte elkövetkezik az a nap, amelyen Európát átszövi a Hyperloop-hálózat.

Kezdetnek a cég kilenc útvonalat vázol fel Európának, ezekből három van Nagy-Britanniában és egy Németországban. Utóbbinál egy gyűrűről van szó, amelynek vonalában a túldimenzionált csőposta Berlinből Lipcsén, Nürnbergen, Münchenen, Stuttgarton, Frankfurton, Kölnön át Hamburgba, majd onnan vissza a fővárosba vezet. Nincsen erőlködés az aerodinamikus formával és a zárt pályával: az aerodinamikus forma kifejezetten ellenjavallt, a zárt pálya pedig technológiai feltétel, egy csőnél zártabb nem lehet semmi. Az 1200 kilométer per órás sebesség az alap.

A legnagyobb akadálynak a magas építési költség látszik. Bár maga a pálya kis helyet foglal és viszonylag rugalmas vonalvezetésű, nagyon magas a technológiai tartalma. A Szilícium-völgyben tervezett tesztpálya százhetven kilométere 11,5 milliárd euróba kerül, azaz kilométerenként 47–68 millió eurót emészt fel. Összehasonlításul: az európai nagysebességű vasutak kilométere átlagosan húszmillió euróba fáj.

Érdekesség, hogy a Hyperloop-név alatt több független vállalat is működik, amelyek mindegyike Elon Musk vízióját akarja valóra váltani. Ezek közül a Hyperloop One volt az, amely Nevadában az első kísérleti szakaszt megépítette.

A legerősebb konkurens, a Hyperloop Transport Technologies a „Bild am Sonntag″ értesülései alapján szintén németországi vonalszakaszok tervein dolgozik és már fel is vette a kapcsolatot a Lufthansával. A légitársaságra azért van szüksége, mert annak segítségével lehet kiszámolni, milyen szakaszokon válthatja ki a Hyperloop a repülést. Állítólagos értesülések szerint a München–Hamburg, a Berlin–Düsseldorf és a Berlin–Köln vonalakról van szó. A Lufthansa még nem nyilatkozott az ügyben.