Terminálerődök, avagy hol legyen a védelem határa?

Hogyan tovább a keddi merénylet után? A kérdés egyrészt a Zaventem repülőteret érinti, de igazából az egész légiközlekedési iparágat. Valamit tenni kell a repülőterek biztonságáért, mondják a szakértők, de kérdés, ha erőddé változtatják a terminálokat, az nem lesz-e épp a terroristák győzelme.

Ami magát Brüsszelt illeti, mint arról korábban beszámoltunk, az évi 23 milliós utasforgalmú légikikötő megnyitása tovább húzódik, Zaventem csak hétfőn kel életre. Illetve amiről a nagyközönség nemigen tudott, bár a mozgó gépeket láthatta a levegőben: a brüsszeli reptér teherforgalma korlátozottan ugyan, de már egy nappal a terrortámadás után megindulhatott. Ez nyilván azon múlik, hogy mint a repterek túlnyomó többsége esetében, Brüsszelben is tökéletesen elkülönült a teheráru-forgalom az utasforgalomtól: a reptér fő cargozónája mintegy négy kilométerre van az utastermináltól.

A repülőtér nemrég értesítette a keddi robbantáskor a terminálon lévő utasait, hogy az otthagyott, vagy már feladott poggyászokért mostantól ugyancsak a teheráruközpontban lehet jelentkezni. Csütörtöktől lehetett a reptéri parkolókban ottrekedt kocsikért menni, de egyes parkolózónák továbbra is zárva maradtak.

Zaventem fő használója, a Brussels Airlines Liege és Antwerp repülőteréről tartja fenn korlátozottan a forgalmat, csütörtökön az ötven gépes flottából csak két nagy hatótávolságú gépet és tizenöt regionális utasszállítót repültetett. A fontosabb húsvéti üdülőjáratok mellett Afrikába küldött üres gépeket ottrekedt utasaiért, akik egy részét Zürichig hozta. A Ryanair Charleroi repülőterére irányította át a járatait, más légitársaságok Liege és Ostende repülőterét is igénybe veszik, de ezeknek a kapacitása Zaventemhez képest jóval kisebb. Az easyJet Észak-Franciaországba, Lille repülőterére viszi az utasokat, a Lufthansa Frankfurtból Brüsszelbe négyszáz kilométeres buszutat ajánl fel, a British szintén Liege-be repül.

Egyelőre kevés az információ arról, hogyan reagál a légiközlekedési iparág a Brüsszelben történtekre, az biztos, hogy a világ fő repülőterein a szokásosnál komolyabb és erősebb a védelem. Ugyanakkor megszülettek az első szakértői vélemények is arról, mit kell változtatni, és ez természetesen azt jelenti: bővíteni kell a védelem körén.

Mint arról a támadás napján beszámoltunk, a terroristák a Zaventem repülőtér indulási csarnokában robbantottak, ott, ahol a check-in pultok és automaták működnek, ahol a poggyászfeladás is történik: a biztonsági vizsgálat csak mindezek után és egy belső ponton zajlik, ahova már csak érvényes beszállókártyával lehet bejutni.

A repülőterek általános felépítése ebből a szempontból hasonló: csak a (leendő) utasokat kezdik szűrni-figyelni, és csak akkor, amikor azok már túl vannak az első tennivalókon, tehát vagy csak a szokásos kötelező biztonsági vizsgálaton, vagy közvetlenül ez előtt.Tehát a rendszer istenigazából továbbra is a repülőgépek és a repülés biztonságát szolgálja, azt, hogy a fedélzetre ne kerülhessen semmi veszélyes. Magát a repülőteret, a terminált, annak talán legsűrűbben látogatott részét, ahol az utasok mellett még az utasokat kísérő személyek is lehetnek, tehát ahol még többen vannak kiszolgáltatva egy esetleges merényletnek: ezt a zónát „békeidőben” eddig komolyan nem védték a biztonságiak.

Mostantól viszont lehet, hogy nagyon is fogják védeni. Az International Airport Review beszámolóját kísérő szakértői hozzászólások egyike szerint a repülőterek jelenleg „nyitott célpontok”, könnyű hozzájuk férni. Meg kell változtatni a repülőtér-tervezés alapvonalait, állítja a szakértő, oly módon, hogy a terminálok is „kemény célpontok” legyenek, a védelem a repülőtér/terminál határán vagy még azon túl kell, hogy kiépüljön, ami magyarul azt jelenti, biztonsági vizsgálat nélkül ne lehessen belépni a terminál épületébe sem.

Hasonló intézkedéseket kellene hozni a tömegközlekedés más ágazataiban is, mondja a cikkíró, ezen a ponton azonban eléggé nyilvánvalóan szinte lehetetlen az elképzelése, egy repülőtéri terminált lehet védetté tenni, talán a metróállomásokat is, de utóbbi esetében az utasok egyenkénti vizsgálata már elképesztően megzavarná a hálózat működését, lelassítaná az életet, nem beszélve arról, hogy mondjuk egy városi busz- vagy villamos vonalrendszer összes állomását nyilván nem lehet védetté tenni.

A Flightglobal érdekes eszmefuttatása szerint a tűt a szénakazalban könnyebb elsőre felfedezni, mint a terroristát a terminálon, ugyanis a tű legalább más, mint a széna. A veszélyes figurák kiszűrésére a gondolatmenet szerint leginkább egyetlen igazi eszköz lenne még a szabad zónákban: az emberi szem. Mostanában azonban még arra is hiába bíztatják a repülőtereken lévőket, hogy jelezzék a biztonságiaknak, ha mondjuk gazdátlan csomagot látnak: nem látják, mert a kezükben lévő telefonra/ipadre szegzik a tekintetüket. Ezért készítettek a kezükben lévő készülékekkel többen gyors felvételeket a robbantások után, de ez akadályozza meg, hogy valakik felfigyeljenek esetleg furcsán viselkedő, gyanús valakikre, igaz, ezt az okfejtést épp a kiindulás cáfolja, vagyis nehéz felfigyelni olyan merénylőkre, akik ugyanúgy néznek ki, mint a többi utas.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső, idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!