Szétszabdalt világ

Az embereknek az utak összeköttetést jelentenek, a természetnek viszont határvonalakat. Jóllehet, kutatók számításai szerint az utak nélküli felületek a Föld szárazulatainak nyolcvan százalékát teszik ki, ezek a felületek nagyon erősen szabdaltak. Ebben a számításban az útmentes felületnek azokat tekintik, amelyek bármilyen – akár erdészeti feltáróúttól is – legalább egy kilométer távolságra fekszenek. Így például egy két út közötti két kilométer széles erdősáv nem nyert.

Az eberswaldei Fenntartható Fejlődés Iskolájában dolgozó Pierre Ibisch kutatócsoportja a Földön 600 ezer út nélküli területegységet számolt össze, ebből alig néhány található Németországban. A területegységeknek körülbelül fele egy négyzetkilométernél kisebb, további harminc százaléka kisebb, mint öt négyzetkilométer – tudósít a kutatócsoport a Science tudományos magazinban. Az útmentes övezeteknek csupán hét százaléka éri el a száz négyzetkilométeres felületet.

A kutatók kiemelik, hogy egy út hatásai nem csupán az útfelületen érvényesülnek. A közvetett és közvetlen hatásokhoz tartozik a szétszabdaltság, az erdősültség csökkenése, a vegyi szennyezések, zaj, a megnövekedett állatpusztulás, és a biológiai invázió terjedése. Az eredményt 282 elvégzett tudományos vizsgálat támasztja alá, amely az utak térbeli hatásaira terjedt ki.

A kutatók megállapították, egy út hatásai legerősebben mindkét oldalon a párhuzamos egy kilométeres sávban érvényesülnek, emiatt határozták meg útmentesként az ezen a pufferzónán kívül eső területeket. Ibisch és kollégái kutatásaik során az OpenStreetMapet és a Global Roads Open Access Data Setet (gROADS) használták – Grönland és az Antartktisz kimaradt a vizsgálódásból.

A kutatás során egy értékelési indexet fejlesztettek ki az útmentes övezetekre, amelyek a terület méretét, a hálózatosodás fokát és az érintett ökoszisztéma funkcióját tartalmazza. Megállapítható volt, hogy az útmentes területek egyharmada kevés ökológiai funkciót és csekély biológiai sokféleséget mutat fel. Példának okáért nagyon kisméretűek, vagy sivatagi régiókban találhatóak. Az útmentes területek megtartása összeütközésbe kerülhet az ENSZ fejlesztési céljaival, vagy az éhínség és egyenlőtlenség elleni küzdelmekkel is.

A világtérképről kiderül, hogy az útmentes területeknek csupán 9,3 százaléka található természet- vagy tájvédelmi területen. A kutatók emiatt azt javasolják, hogy a valamely védelem alatt álló területek tervezett bővítésénél az útmentes területeket előnyben részesítsék. Szintén támogatandónak ítélik, hogy olyan nagyobb területegységek is alakuljanak ki, amelyeket utak nem szelnek át.

– A világtérkép globális problémára hívja fel a figyelmet – mondja Till Hopf, természetvédelmi szakértő a Természetvédelmi Szövetségtől (Nabu). – A kis méretarány miatt azonban az európai gondok vizsgálatára kevéssé alkalmas.

Hogy például Németországban alig vannak út nélküli területek, bizonyítja a Szövetségi Természetvédelmi Hivatal aktuális térképe, amely a még nem szétszabdalt, kis forgalomterhelésű területeket mutatja. Alacsony forgalmi terhelésnek számít, ha az útvonalon naponta ezer járműnél kevesebb halad át. Ilyen területek elsősorban Németország északkeleti részén találhatóak.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!