Szerb vasúti közeledés Budapesthez
Nemzetközi konferenciát rendeztek az egykori jugoszláv tagállamok és Bulgária vasúti rendszereinek hatékonyságáról Belgrádban. A fórumon részt vett Jean-Pierre Loubinoux, a Nemzetközi Vasútegylet (UIC) főigazgatója, Simon Fletcher, az UIC európai főkoordinátora, a szlovén, a makedón, a horvát, a montenegrói és a házigazda szerb államvasút vezérigazgatója. A tanácskozást utóbbi, Milovan Markovic nyitotta meg, és nyílt párbeszédre invitálta a jelenlévőket, mondván, hogy jobban megérthessék egymás helyzetét, illetve hogy a problémákkal szembesülő UIC képviselői segíthessék az előrelépés lehetőségeit kereső vasúttársaságokat.
„A kongresszus alkalmat ad annak feltérképezésére, hogy mit tehet az UIC értünk, és mit tehetünk mi a Nemzetközi Vasútegyletért. Fontos, hogy minden kérdésre nyitottak legyünk, és minél több projektet indíthassunk” – mondta Markovic, aki hozzátette, a térségben egyértelmű jelenség a teherfuvarozás visszaesése és a bevétel csökkenése.
A Szerb Vasutak 2001 és 2011 között 168,8 millió eurót fordított az infrastruktúrája fejlesztésére, ami éves szinten átlagosan 17 millió eurót jelent. A szükséges javításoknak mindössze 7,1 százalékát végzik el évente. Ez az összeg nemhogy a vonal-korszerűsítésekre nem elég, még a szintentartásra sem futja belőle.
Magyar vonatkozású hír, hogy a szerb energetikai és infrastrukturális miniszter, Milutin Mrkonjić a jelenleginél sokkal gyorsabb eljutást sürget Belgrád és Budapest között. (Megjegyzésünk: a jelenlegi három, a Keletiből induló nemzetközi vonat – ebből egy EC – menetideje hét és fél óra közötti, feltéve, ha nincs késés a mindössze 315 kilométeres távolságon. A vajdasági pályaállapotokra jellemző, hogy a Szabadka és Verbász közötti negyven kilométert a gyorsvonatok olykor másfél óra alatt gyűrik le.) Mrkonjić megkérte Jean-Pierre Loubinoux-t, hogy támogassa ezt az elképzelést. Annál is inkább, mert a Belgrád és Budapest közötti vasúti kapocs jelentősége felértékelődött az utóbbi években. Értesüléseink szerint Loubinoux a napokban tárgyal majd a kérdésben a MÁV illetékeseivel. A főigazgató támogatta azt az elképzelést is, miszerint a szerb–szlovén–horvát érdekeltségű Kargo 10 vasútvállalat égisze alatt az össze balkáni államvasút teherfuvarozási üzletága közösen folytassa tevékenységét. A Kargo 10 első, Szerbia és Szlovénia között heti gyakorisággal közlekedő tehervonata október elején kerekedett fel Belgrádból.
