Szemben álló légi képességek – 1. rész

Hónapok óta, gyakorlatilag a krími konfliktus óta zajlik az interneten a szakértelem helyett legtöbbször politikai beállítottságot tükröző kommentelők vitája arról, melyik nagyhatalom légi képességei erősebbek, nagyobbak, döntőek. A reális kép persze a nyilvánosságra hozott számokból is kiolvasható, ezért kérte az iho/repülés portálunk katonai szakíróját, hasonlítsa össze a hozzáférhető adatokat. Cikke első részében átfogó képet kapunk a szemben álló felekről, a következő részben jönnek azután, kategóriákra lebontva, a gépmennyiségek. Persze a katonai eszközökön túl az is sokat számít, vajon ezeket az eszközöket hol és hogyan helyezhetik készenlétbe az oroszok és az amerikaiak.

Közel két éve tart újra a hidegháború a nyugati világ és Oroszország között. A két szláv állam konfliktusában az ukrán oldalra álló Európai Unió és az Egyesült Államok szembenállása Oroszországnak és az EU-nak egyaránt komoly gazdasági veszteséget okoz. Sok, a konfliktushoz kötődő repülőesemény történt. Orosz bombázók és vadászgépek a Fekete- és az Északi-tengernél, transzponder nélküli repülések a Kalinyingrádi korridornál, Tu-160-as Fehér Hattyúk Venezuelánál.

A Nyugat sem adós: a négygépes Balti Légirendészet felduzzasztása tizenhat, majd később nyolc gépre, amerikai A-10C-esek és F-22-esek, illetve Légi Nemzeti Gárdia F-15-ös és F-16-os gépeinek portyázása és gyakorlatai Kelet-Európában, B-52-esek repülése a Baltikumban, és B-2-es lopakodók angliai áttelepülései.

Nehezen összehasonlítható. Oroszország szárazföldi, eurázsiai nagyhatalom. Nagyságához képest elégséges, gazdasági potenciáljához, GDP-jéhez képest viszont finanszírozhatatlan haderővel rendelkezik. Légi egységeinek túlnyomó része európai, ázsiai hadszíntéren folytatható háborúra alkalmas.

Az Egyesült Államok területét csak a körülbelül hetven repülőgépből álló távolsági légierővel tudja fenyegetni, ezekből is csupán tizenhárom Tu-160-as hadászati bombázó számít viszonylag modernnek, a többi turbólégcsavaros Tu-95MSz. A Tu-22M3 bombázóira ugyan felszerelhető töltőcsonk, így képes hadászati műveletekre is, azokat azonban műholdak vigyázzák, valamint amerikai–orosz egyezmények tiltják. Oroszország még a szovjet időkben sem rendelkezett számottevő Európán kívüli támaszpontrendszerrel: Vietnamon, Kubán és néhány észak-afrikai repülőtéren kívül nem állomásozhatott komoly légierővel sehol.

Jelenleg, bár nyugati műholdfelvételek szerint Szíriába települt huszonnyolc orosz harci gép, a valóságban nincs az országon kívüli légi támaszpontjuk. Az oroszok fő ereje a nukleáris csapásmérő alakulatok, és a fosszilis tüzelőanyaggal Európát ellátó gazdasági szerepük.

Az Egyesült Államok, a bipoláris rendszer bukásáig, a demokrácia bástyájaként őrizte, védte a demokrácia határait, tehát támaszpontok sorát létesítette gyakorlatilag a világ minden részén, a volt Szovjetuniót és szövetségeseit is katonai repülőterekkel vette körül, amelyeken komoly légi haderő állomásozott. A Szovjetunió bukása után, a 2000-es évek kezdetéig, Oroszország passzív támogatásával, gyakorlatilag megtartotta a bázisok nagy részét, és globális nagyhatalomként „felügyelte a békét”.

Az Egyesült Államok haderőnemei közül a légierő (USAF), a tengerészgyalogság (USMC) valamint a haditengerészet (US NAVY) rendelkezik komoly légierővel, de a hadseregnek (US Army) és a parti őrségnek (US Coast Command) is vannak repülő eszközeik, utóbbinak még tankerei is. A hadsereg szállító repülőgépet, valamint szállító és harci helikoptereket tart állományában.

Oroszország haderőnemei közül az orosz légierő – amelyet nemrégen átneveztek Orosz Űr- és Légierőnek (VKS) – és a  haditengerészet (VMF) rendelkezik katonai repülő eszközökkel, bár például a határőrség, vagy a Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma is állományában tart szállítóhelikoptereket, sőt a határvédők, még harci helikoptereket is.

A haderőnemek felsorolása önmagában nem mutatja a szemben álló felek repülő eszközeinek számát, erejét. A Flightglobal szaklapban megjelent adatok szerint a világ a katonai repülőinek huszonhét százaléka, 13 ezer 902 gép az Egyesült Államok haderőiben repül. Ehhez képes eltörpül az orosz felségjelű katonai repülőeszközök száma, 3429, amely hét százaléka a világ repülőállományának, és ötszázhatvankilenccel több, mint Kína gépeinek száma; Peking hat százalékát adja a világ légierőinek.

(Az írás következő részében részletesen is összehasonlítjuk a repülő eszközök állományát, a harci gépektől a szállító- és kiképző flottákig.)

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!