Szarajevói reptérévforduló
Nem kerek évforduló, de érdekes, mert a reptér is az: 1969. június 2-án volt az ünnepélyes átadása az akkor Szarajevó-Ilidzsa névre keresztelt nemzetközi repülőtérnek. A légiforgalom a balkáni városba már 1930-ban megindult a Belgrád–Szarajevó–Podgorica járattal, de akkor még a közeli rajlovcai katonai repülőteret használták. A második világháború miatt a repülőtér építése lekerült a napirendről, majd 1947-ben ismét közlekedtek rendszeres légijáratok Belgrád–Szarajevó és Zágráb–Szarajevó között a füves pályás butmiri repülőtérre.
A repülőgépek fejlődésével a repülőtérnek is fejlődnie kellett, így hosszas felmérések és tanulmányok elkészülte után döntöttek a szarajevói mező mellett, a butmiri repülőtér szomszédságában, és ott jelölték ki az új, modern légikikötő megépítését. Az építkezés 1965-ben kezdődött, közel 3 évig tartott. Megépült a leszállópálya, a gurulóutak, az előtér, az utasterminál és az irodaépület. A légiforgalmi irányítótorony az épületek része volt.
A forgalom növekedett, és biztos volt, hogy a meglévő infrastruktúra az 1984-es téli olimpiára érkező vendégeket nem lesz képes kiszolgálni, ezért akkor jelentős bővítést hajtottak végre: meghosszabbították a pályát, párhuzamos gurulóutakat építettek, elkészült egy új terminál és külön toronyba került a légiforgalmi irányítás. Üzembe helyezték az akkori legmodernebb radartechnikai, leszállító berendezéseket.
A balkáni háború alatt a repülőtér a szerb félkatonai szervezetek ellenőrzése alá került, kifosztották, a berendezéseket megsemmisítették. Hogy valami mégis megmaradjon az utókornak, a repülőtér igazgatója egy magánbeszélgetésben elmondta, hogy a pálya alatt lévő alagúton át mentett ki dokumentumokat a bosnyákok által ellenőrzött területre.
A három évig tartó ostrom alatt a repülőtéren a nemzetközi békefenntartó erők felügyelete és engedélye mellett katonai repülőgépek leszállhattak, elsősorban humanitárius segélyt hoztak a városnak, egyes esetekben engedélyt kaptak súlyos sérültek kimenekítésére is.
A repülőtér és közvetlen környezete aknamentesítése után igen szigorú biztonsági feltételek mellett, nagyon szerény körülmények között 1996. augusztus 16-án indulhatott meg ismét a polgári légi forgalom. Büszkék lehettünk rá, hogy sok európai légitársaságot megelőzve a Malév az elsők között indította meg menetrend szerinti járatát Szarajevó és Budapest között. A repülőtér 2000 méter magas hegyek között, csodálatos természeti környezetben fekszik, ez azonban igazi kihívást is jelent a hajózó személyzetek részére: a relatíve nagy magasságból történő meredek megközelítést sokszor ma is „szarajevói leszállás” néven emlegetik főképp a szállítógépek pilótái.
