Saját orosz űrállomás 2025-től, kivonulnak-e a kozmonauták az ISS-ről?

Némiképp ellentmondó moszkvai nyilatkozatok. Az új orosz űrépítmény már Vosztocsnijból indul, Angara rakétával, és figyeli majd a sarkvidéket.

Egyszerre használja sok éven át Oroszország a Nemzetközi Űrállomást és a sajátját – tette világossá több korábbi, egymásnak némiképp ellentmondó nyilatkozat után Moszkva terveit Dimitrij Rogozin, a Roszkozmosz űrügynökség vezetője. A tisztázásra azért is volt szükség, mert az orosz félnek voltak korábban olyan megjegyzései, amelyek szerint Oroszország 2024-től, amikor a most érvényes szerződés lejár, elhagyja az ISS-t, sőt, netán leválasztja róla az orosz modulokat.

Jurij Boriszov miniszterelnök-helyettes ráadásul mindezt korábban részben azzal magyarázta, hogy a Nemzetközi Űrállomás elöregedett: „Nem kockáztathatjuk az úrhajósaink életét” – mondta, annak a vészjósló mondatnak a kíséretében, miszerint az állomás szerkezete „visszafordíthatatlan következményekkel, akár katasztrófával” fenyeget.

Az űrprogramokat felügyelő kormánytag érdekes részleteket árult el a jövendő új, csak orosz űrállomásról, például, hogy más pályán repül majd a Föld körül, mint az ISS, nagyobb magasságban és „jobb rálátással a sarkividéki régiókra”. Ez orosz szempontból valószínűleg azért fontos, mert az elmúlt évtizedben Oroszország számára erősen megnőtt az északi sarkvidék jelentősége, egyrészt nyersanyagok és energiahordozók kiaknázása dolgában, másrészt ezzel párhuzamosan erősítik Moszkva katonai jelenlétét a régióban, új bázisok telepítésével is. Amikor erről a funkcióról hangsúlyosan beszélnek orosz vezetők, az egyben arra mutat, hogy az ő külön űrállomásuknak meglesz a maga katonai funkciója is. Ami nem idegen az orosz koncepcióktól: a szovjet Szaljut-2 és 3, majd később a Szaljut-5 űrállomások kifejezetten ilyen célokra épültek és lettek földkörüli pályára állítva a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején.

Rogozin legutóbbi nyilatkozata azonban az ISS és a majdani orosz állomás „szimultán használatáról” úgy tűnik, azt jelenti, hogy az orosz fél egyrészt elképzelhetőnek tarja az ISS orosz moduljainak további használatát a többi nemzet űrhajósai részére kereskedelmi alapon – most szórványos információk szerint az orosz modulokba korlátozott a nem orosz állomány belépése. És a jelek szerint Moszkva már nem tervezi az ISS szétszedését, és nem annak saját moduljaiból tervezi az új saját állomás kiépítését.

Sőt, Rogozin azt is elmondta, hogy már épül az új orosz állomás első modulja. Ami tisztáz egy másik félreérthető momentumot: a most már lassan startra kerülő Nauka modult tehát az eredeti szerződés szerint még feljuttatják az ISS-re, nem tartják meg a jövő orosz állomásának céljaira, sőt, Rogozin leszögezte, a Nauka az ISS „integráns része” lesz.

Még néhány érdekesség az új orosz állomásról: az első alapmodul már nem a most szokásos, hanem az újabb, jóval nagyobb teherbírású Angara hordozórakéta révén jut pályára, és nem Bajkonurból, hanem a távolkeleti Vosztocsnij űrrepülőtérről indítják, a mostani nyilatkozatok szerint 2025-ben, az első űrhajósok egy évvel később veszik birtokukba, majd 2030-35 között jön a többi modul.

Látható tehát, hogy Moszkvában azért még nem tisztultak le teljesen a dolgok, Boriszov magasrangú politikusként radikálisabban nyilatkozik az ISS-ből való kivonulásról, Rogozin szakmaibb alapállásból beszél a további együttműködésről. Tény mindeközben, hogy Oroszország intenzíven keres más partnereket, hivatalosan is meghirdették a kínaiakkal közös holdbázis programját, ami ugyan papíron nyitva áll más nemzetek előtt is, de nem valószínű, hogy a szándéknyilatkozat aláírói az amerikaiakra és az európaiakra gondoltak volna. Az orosz-kínai egyesség előzménye ugyanis épp az volt, hogy Moszkva kilépett a korábban a NASA-val tervezett Gateway Hold-projektből.