Próbáznak a Deák Ferenc hídon
A vizsgálatba a NIF Zrt. külső, független szakértőként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékét (BME) bevonta. A BME szakemberei az elkészült, vizsgálatokon és mérési eredményeken alapuló szakértői tanulmányukban megállapították, hogy az adott szerkezeti elemek többlet-igénybevétele – amely független a hídon szükséges és végrehajtott fenntartási munkálatoktól – döntően a hídszerkezet előéletéből származik. Rámutattak továbbá a felszerkezet egyes részeit és a sarukat érő hatások teljes körű feltárásának szükségességére.
A vizsgálat keretében a szakértői tanulmány megállapításainak gyakorlati igazolására július 30-án a hídon próbaterhelést végeznek. Tervezetten 25–30 megrakott nyerges vontatóval készül a vizsgálat, amely az ilyen jellegű és méretű hidakon megfelelő mértékű gyakorlati adatokkal tud szolgálni.
A vizsgálatok eredményeinek ismeretében válik megítélhetővé, hogy az eddig elvégzett fenti beavatkozásokon kívül szükséges-e a hídon bármiféle további beavatkozás, és ha igen, az milyen műszaki tartalommal és ütemezésben valósulhat meg.
A NIF megjegyzi, a híd rekonstrukció alatti önsúlyának növekedésére vonatkozó találgatások alaptalanok, mivel az M0 autóút folyópályáján kialakított beton pályaszerkezet helyett a hídra a rekonstrukció során jóval könnyebb aszfaltburkolat került. Emellett az útpálya melletti tömör vasbeton szegélyeket is üreges kialakítású acélszegélyek váltották ki, melyek a korábbi önsúlyt szintén csökkentik.
A Deák Ferenc híd szóban forgó északi szerkezete harminc évvel ezelőtt épült meg. Az építést követően a híd alatti talaj szerkezetének tömörödése – konszolidációja – évtizedekkel ezelőtt lezajlott. Semmi sem támasztja alá azt a feltételezést sem, hogy a felújítás után, az egyébként csökkentett önsúlyú híd süllyedni kezdett volna.
Alaptalanok azok a feltételezések is, amelyek szerint „a szélmozgásra is rosszul reagál a felújított útpálya”. A hídszerkezetek közül szélterhelésre legérzékenyebbek a kábelhídszerkezetek, a Deák Ferenc Duna-híd szerkezete azonban felsőpályás szekrénytartós acélhíd, egy igen merev szerkezet, amelynek nem jelent problémát a légmozgás, a szél.
A NIF Zrt. arra törekszik, hogy minden szükséges intézkedést megtegyen annak érdekében, hogy a közlekedők hosszú távon – legalább további harminc évig – biztonságosan használhassák az M0 autóút hídját.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!