Orosz légitársaságokat is fenyeget a csőd

Az egyik legfontosabb légiközlekedési főszereplő, Oroszország illetve az orosz repülési iparág felől eddig nem lehetett túl sokat hallani arról, milyen problémákat okoz az Európában szinte minden társaságot leverő járvány, ezt pedig azzal hozták sokan összefüggésbe, hogy magát Oroszországot nem érinti igazán tragikusan a koronavírus terjedése. Friss – szombati – adatok szerint ez egyébként igaz, az ország nagyságához képest mérsékeltnek tűnik az érintettség, 306 betegről és csak egyetlen halottról szólnak a hivatalos jelentések. Ez részben feltehetően a hidegebb klímának is köszönhető.

A szaklapok más feltételezései szerint az oroszországi légiközlekedési cégek jelentős részben belföldi járatokat kell, hogy repüljenek, és ezeket kevésbé érintik korlátozások. Ellenben az Oroszország és a külvilág közötti légikapcsolatok februárban elsősorban a kínai, dél-koreai és iráni járatok leállítását kellett, hogy elszenvedjék, március közepétől pedig az európai hálózatok is erősen leépülnek, bár az oroszok szerint hangsúlyosan csak időleges leállásokról van szó.

Miközben többek közt Brüsszel, Berlin, Amszterdam, illetve keletebbre Bukarest és Szófia is megmarad az Aeroflot működő desztinációi között, a cég sok európai városba, köztük Budapestre is felfüggeszti menetrend szerinti repüléseit, és – legalább egy héten át – csakis olyan gépeket indít, amelyeknek az orosz állampolgárok hazaszállítása a feladata. (A napokban szállt le oroszokért az Aeroflot egyik 777-ese Ferihegyen.) Hasonló repülések történtek és történnek más országokba is, az elmúlt napokban összesen négyezer embert vittek haza a gépek, köztük 383-at a Pobeda két utasszállítója Montenegróból. Közben március 18. óta az oroszok is bevezették a külföldiek beutazási tilalmát, ezért, amint ezt szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében jelezte, a Wizz Air moszkvai, szentpétervári és kazanyi járatára csak orosz állampolgárok vehetnek jegyet.

Az orosz légitársaságok járvány-okozta veszteségeit a Roszaviacija vezetője néhány napja már százmilliárd rubelre, 1,4 milliárd dollárra becsülte, és ahhoz képest, hogy az Aeroflot egyelőre egy hétre hirdette meg törlései többségét, a miniszterhelyettes már az év végéig elhúzódó helyzetről beszélt, igaz, a mínuszokba a gyenge rubel, és a kieső bevételek ellenére emelkedő költségek is belejátszanak. Alekszander Nyeradko arról beszélt, hogy az orosz légitársaságokat csőd fenyegeti – az általános megfogalmazás nem zárta ki ezt a lehetőséget az Aeroflot esetében sem – illetve ugyancsak nehéz pénzügyi helyzetbe kerültek a polgári repüléssel kapcsolatos más ágazatok is.

Például kritikusan visszaesett a távol-keleti, illetve északi régiókban a légtérhasználati díjbevétel mennyisége, magyarán a külföldi légitársaságok nem repülnek Szibérián, illetve az északi póluson keresztül, és így kiesnek a navigációs jövedelmek. Mindeközben paradox módon a miniszterhelyettes az orosz légitársaságok helyzetének javítását részben épp abban látja, hogy a hazai légtérhasználók számára viszont csökkentsék vagy engedjék el a díjakat.

Amint az amerikai és az európai légitársaságok állami beavatkozást sürgetnek a tömeges csődök elkerülése érdekében, orosz források jelzik, hogy ezügyben már folynak az egyeztetések az orosz légi cégek megsegítésére a moszkvai kormányzaton belül is. Konkrét összegekről és a támogatás lehetséges formáiról nincs konkrét információ, de gyanítható, hogy az orosz állam meg is fogja menteni a társaságait, Putyin elnök többször többféleképpen hozta a külvilág tudomására, mennyire fontosnak tartja az orosz polgári repülési ágazatot, beleértve a gyártókat és a fuvarozókat is.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!