Orosz An-26-os katasztrófája Szíriában: rakéta, vagy rakétaveszély?

A hivatalos vizsgálatok lezárása (szakmai-repülésbiztonsági és ezzel párhuzamosan katonai-ügyészségi is fut) még nyilván több időt igényel, közben azonban, mondhatni szokásos módon, a „vizsgálatokhoz közelálló, de magukat megnevezni nem kívánó személyiségek” ki-ki szivárogtatnak részleteket a kedden történt balesetről. Mint ismert, az orosz légierő szíriai alakulataihoz tartozó An-26-os szállítógép a Latakia városa melletti Hmeimim légibázis megközelítése közben szenvedett balesetet, amelynek során, végleges adatok szerint, a gépen tartózkodó mind a 39 ember, köztük egy vezérőrnagy, életét vesztette.

A gép elvesztésének első hírére sokak vélték, hogy a az An-26-ost vállról indítható föld-levegő rakétával lőtték le a szíriai kormányellenes erők. Érdekes módon ezt a verziót első közleményükben az orosz katonai hatóságok kizárták, de ettől még erősen tartja magát ez az elmélet, ráadásul hasonló helyzeteknek megfelelően elég gyorsan akadt egy iszlám militáns szervezet, amely egy bejrúti lapban azt állította, hogy emberei semmisítették meg az orosz gépet, amikor az An-26-os száz méter magasan volt.

Összefügg a rakétaveszéllyel az, amit egy orosz szakértő állít, miszerint a megközelítés és a leszállás úgynevezett „afganisztáni” eljárása játszhatott közre a balesetben. Mivel számolni kell a repülőtér pereméről lesben álló támadókkal – mint ismert, Hemimim ellen korábban már volt földi akció – akik abban reménykednek, hogy a leszálláshoz alacsonyan behelyezkedő repülőgép könnyű célpont lehet, a megközelítés meglehetősen magasan történik, a szakértő szerint Il-76-os esetében hétezer méterről, An-26-osoknál valamivel alacsonyabbról kell a gépeknek gyakorlatilag már a repülőtér területe fölötti légtérben süllyedniük majd leszállniuk.

Ezt a meredek megközelítéses technikát egyébként sokfelé másutt is alkalmazzák, a nemzetközi repülősajtóban például sokszor „Sarajevo Approach” néven emlegetik, amit nem (csak) a boszniai város körüli magas hegyek, hanem a délszláv háborúban a bekerített város repülőtere környékén, sokszor épp a hegyekre települt szerb légvédelem miatt kellett, hogy repüljék a Szarajevót életben tartó szövetséges szállítógépek. Egy-egy kört repülve közvetlenül a reptér fölött „dobták el” a magasságot, majd meredek besiklással érkeztek a földetéréshez. Egyes orosz szakértők szerint most Szíriában egy ilyen manővernek a során történhetett valami az An-26-ossal, igaz, ennek némiképp ellentmond, hogy a gép az első jelentések szerint a pályától mintegy ötszáz méternyire ütközött a földnek, tehát feltehetően már a reptér munkaterületén kívül vagy annak a peremén. (Az alábbi videón a szarajevói zuhanásszerű megközelítést egy amerikai C-130-as mutatja be.)

Egy másik feltételezés szerint a gép személyzete nem tudta kellő időben és mértékben süllyeszteni a gépet, és ezért egy másik érdekes technikával próbálkoztak, az úgynevezett csúsztatással. Kisgépes pilóták elég jól ismerik, a lényeg, hogy a csűrőkormányok és az oldalkormány ellentétes irányú kitérítésével a gép az eredeti repülési irány megtartásával, de oldalvást repülve, nagyobb légellenállást keltve tud gyorsabban magasságot és sebességet veszíteni. A nagygépes világban ez több, mint ritka manőver, világhírű példája volt a Gimli Glider esete, az Air Canada 767-ese egy apró reptéri félreértés és hibás üzemanyag-szintjelzők miatt 12 ezer méteren kerozin nélkül maradt, a használaton kívüli katonai bázisra levitorlázva, a földet érés előtti utolsó pillanatokban a gép kapitánya, egyébként gyakorlott vitorlázórepülő ezzel a „trükkel” tudta időben lelassítani és letenni a gépet a betonra.

A Gazeta.ru által megszólaltatott szakértők egyike úgy véli, az An-26-os túl magasan érkezett be a leszálláshoz, és csúsztatás közben ütközött a földnek, erre utal az a még szintén meg nem erősített információ, hogy a gép bedöntve ütközött a földnek, eszerint a baleset azért következett volna be, mert a gépet vezető pilóta későn vette ki a csúsztatásból a szállítógépet.

Ez a szállítógépeket repülő egykori katonai pilóta is azt mondja ugyanakkor, hogy most még nagyon nehéz eldönteni a baleset valóságos okát, ismerni kellene a gép mozgásának paramétereit, a rádióforgalmazást, és több más tényezőt, vagyis a csúsztatásos földnek ütközés sem több ebben a pillanatban feltételezésnél.

Az orosz katonai repülés közben újabb veszteséget kellett, hogy elszenvedjen, Csecsenföldön lezuhant a különleges erők egyik Mi-8-as helikoptere. A gépen tartózkodó kilenc személy közül „legalább öten” vesztették életüket az első jelentések szerint.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!