Orosz Airbus: robbanás, de mi robbant?

A lehetséges forgatókönyvek továbbra is a portálok címoldalán, a biztos információk továbbra is hiányoznak. Egyiptomi források ismét eltérnek a más érintettek által közölt verzióktól: az már nyilvánvaló, és a gép mozgásából is levezethető, valamiféle robbanás történt, és az is kirajzolódni látszik, hogy a robbanás okozta a zuhanást, tehát nem a zuhanás közben széttörő gép üzemanyagtartályának detonációjáról van szó. De a nagy kérdés, hogy valójában mi robbant, a gépre csempészett robbanó szerkezet, vagy az egyik hajtómű?

Az utóbbi, a hajtómű robbanása egy egyiptomi bírósági forrásból származó, és természetesen most még nehezen ellenőrizhető információ. Mint korábban jeleztük, a baleseti szakmai, repülésbiztonsági kivizsgálása mellett folyik a kriminalisztikai vizsgálat is, és a hír a hajtómű robbanásáról ennek az eljárásnak a köreiből származik, a magát meg nem nevező kiszivárogtató ugyanakkor a fekete dobozok első adataira hivatkozik.

Az iho/repülés szakemberekkel konzultált erről, akiknek elég egyértelműen az volt a véleménye, bár volt már ilyen eset, kisebb ennek a verziónak a valószínűsége, mert egy utasszállító gép hajtóművei rendszerint akkor hibásodnak meg, amikor nagy teljesítményen dolgoznak, vagyis nekifutáskor vagy az emelkedés korai szakaszában. Mint emlékezetes, legutóbb néhány hónapja Las Vegas repülőterén a British Airways egyik 777-esének robbanásszerű hajtómű-meghibásodása okozott tüzet, a látványos incidens még a földön, nekifutás közben történt. Egy másik híres eset a Qantas ausztrál légitársaság kétszintes A380-as óriásgépének hajtóműrobbanása, amely 2010-ben, négy perccel a felszállás után történt, vagyis megintcsak olyan fázisban, amikor a hajtóművek nagy tolóerővel, a forgórészek nagy fordulatszámmal dolgoznak.

9000 méter magasan, amikor a Metrojet gépnek már csak kevés volt hátra, hogy a robotpilótába betáplált 32 ezer lábnyi magasságot elérje, már nem volt szüksége túl nagy hajtómű-teljesítményre, amely például törésig megterhelne egy turbinalapátot vagy más fontos részegységet. Tény ugyanakkor, hogy egy robbanásszerű meghibásodás (uncontained engine failure), a hajtóműburkolatot áttörő és szétrepülő alkatrészekkel, sérült darabokkal komoly bajt okozhat a repülőgép más részein is, akár a törzsében, akár a szárnyon, amelyen az illető hajtómű dolgozik. Kérdés például, nem találhatta-e el az alkatrészek valamelyike az ugyanabban a szárnyban szerelt üzemanyagtartályt. A felvételek tanúsága szerint egyébként a gép egyik szárnya talán már a levegőben eléghetett. A gép egyik hajtóművét egyébként tavaly Budapesten cserélték.

Továbbra is a vizsgálat része a hátsó nyomástartó fal, illetve annak javítása egy 2001-es tailstrike baleset nyomán. Amit az AvHerald repülésbiztonsági portál szerint eddig biztosan tudni lehet a légitársaság sajtótájékoztatója nyomán, az az, hogy a javítást maga a gyártó, az Airbus végezte.

Nagyon ritkán, de előbukkan egy olyan verzió is, amelynek ugyancsak volt már, méghozzá nagyonis tragikus előzménye a repüléstörténetben. Mi van, ha maga az üzemanyagtartály robban fel? 1996-ban, nem sokkal a New Yorkból történt felszállás után felrobbant és az óceánba zuhant a TWA egyik 747-ese. Négy évig tartott, amíg kiderült, hogy a katasztrófa oka valószínűleg a nagyrészt kiürült, és a robbanásra inkább hajlamos kerozingőzökkel teli üzemanyagtartály detonációja volt, amit egy a tartály mellett működő berendezés rövidzárlata okozott. Azóta a gépeken nagyrészt beépítik azt a semlegesgáz-generátort, amely nitrogént pumpál a kiürülő tartályba, és így elejét veszi annak, hogy az oxigénnel együtt robbanásveszélyes elegy keletkezzen. Az iho/repülés értesülései szerint az Airbus keskenytörzsű típusaiba régebben nem volt kötelezően beépítve a berendezés. Egy NTSB-vizsgálat szerint a Boeing a maga 737-eseit 2008 óta látja el ezzel a rendszerrel.

És akkor a bomba... A korábbi sejtelmes nyilatkozatok mögé most felsorakozik két, egymással nyilván összefüggő mozzanat: amerikai titkosszolgálati források a pokolgépes merényletet valószínűsítik, és nyilván ezen információk bázisán jutottak a britek arra a döntésre, hogy az Egyesült Királyság légi járatait elterelik Sarm-es-Sejkről, és ehhez kisvártatva csatlakozott Írország is, és az easyJet is törölte ezeket a járatokat.

A megszólaló biztonsági szakemberek azt feltételezik, a robbanószerkezetet a reptéri szolgálatokba beszivárgó valakik helyezhették el a gépen, akiknek valamiféle hozzáférésük volt a járat indításainak előkészületeihez. Az egyik nyilatkozó például azt mondta, nem feltétlenül a poggyásztérben, vagyis az utasok bőröndjeinek valamelyikében lehetett bomba, hanem azt odacsempészhették például a gép hátsó illemhelyiségébe, vagy, ha volt ott ilyen, a fedélzeti kiszolgálásra szolgáló konyhába.

Nos ez az a verzió, amit az egyiptomiak az államfőtől kezdve a megszólaló repülésbiztonságiakig élesen elutasítanak, hiszen ha kiderülne, hogy a népszerű üdülőhely reptere nem volt elég biztonságos, az súlyosan terhelné az egész ország presztízsét, idegenforgalmát. Ugyanakkor orosz illetékesek is újra és ugyancsak élesen elutasítottak mindenfajta előzetes spekulációt a tragédiával kapcsolatban.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!