Óriási lehetőség előtt a magyar–orosz vasúti szállítmányozás: Záhony kiemelt szerephez juthat a következő években

A keletről érkező áruk vasúti áruszállításának egyik kiemelt szereplője lehet hazánk azzal, hogy létrejön egy magyar–orosz vegyesvállalat az RZDL Europe Kft., a Rail Cargo Hungaria Zrt. és a CER Cargo Holding részvételével. A vegyesvállalat létrejöttéről, a CER Cargo Holding, valamint Záhony-Port jövőbeni szerepéről is szó volt Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor moszkvai találkozóján.

A két fél sajtótájékoztatóján az orosz elnök említést tett arról, hogy a tervezett vegyesvállalat még az idei év első felében létrejöhet, amelyről a magyar és orosz fél már tavaly december közepén egy szándéknyilatkozatot is aláírt. Ahogy a sajtótájékoztatón elhangzott, a vegyesvállalat létrejötte nagyságrendekkel növeli meg a magyar gazdaság teljesítményét.

Mindezek mellett a Záhony-Port jövőbeni fejlesztésére is hitelgaranciát kapott hazánk Oroszországtól, amelyért a MÁV-REC Railway Engineering Corporation Kft. által életre hívott, Záhony Logisztikai és Ipari Övezet nevű konzorcium (CELIZ) felel, aminek további tagjai a Záhony-Port Zrt. és a kínai CECZ Közép-Európai Kft. A kezdeményezés célja, hogy európai viszonylatban stratégiailag is jelentős, innovatív logisztikai-, vasúti- és áruforgalmi csomópont jöjjön létre Záhonyban, megkönnyítve a Kelet-Nyugat irányú vasúti árufuvarozást.

A CELIZ program keretében meghatározhatók azok a vasútfejlesztési feladatok, amik elengedhetetlenek a hosszútávú európai és magyarországi vasúti teherszállítási stratégia megvalósításához, az áruk vasútra tereléséhez, a fenntartható és környezetbarát vasúti szállítási volumennek növelésének érdekében. Ennek a programnak a része a Záhony-Port jövőbeni fejlesztése, amely körzet az elmúlt hetven évben biztosította a határátmenetben a nyomtávváltásból adódó átrakási feladatok elvégzésével a termékek és nyersanyagok Magyarország és Ukrajna, illetve az EU és a Eurázsia országok közötti vasúti szállítását. A tizenegy európai vasúti teherszállítási korridorból a mediterrán korridor Záhonyból indul fut egészen Spanyolországig, és Magyarország területén további három vasúti korridorhoz csatlakozva van lehetőség áruk Európán belüli továbbítására.

Távol-Keletről, Kínából az ukrán–magyar vasúti határátmeneten konténervonatok érkeznek, ezek száma a korábbi évek mennyiségéhez képest tavaly jelentősen növekedett. Míg a záhonyi konténerátrakón keresztül 2020. évben 1476 negyvenlábas (2 TEU-s) konténer érkezett, addig 2021. évben már 5443-at kezeltek. Megindult a kilépő forgalom is Kína felé: 692 rakott konténer hagyta el Záhonyt. A jelenlegi volumeneket figyelembe véve, mára nagyjából tíz százalékát is eléri az export az import mennyiségének. Ez kardinális kérdés, hiszen a vasúti árufuvarozás a mindkét irányban rakottan közlekedés esetén lesz kiemelkedően gazdaságos és jövedelmező.

A teljes technológiát modernizálják az átrakókörzetben az ömlesztett áru átrakásához. Most évente több mint 1 millió tonna szén és vasérc átrakodást végzik Záhonynál. A modernizációs program során alapjaiban új technológiát építenek ki, amivel nemcsak az átrakási kapacitás nő, hanem jóval kisebb környezetterhelést jelent a munka, sokkal kisebb lesz a por- és a zajhatás, ráadásul gyorsabban rakodhatnak és gyorsabb lehet a ki- és a betárolás is.

A CELIZ program komplexitása hozzájárul a gyors és kiszámítható magyarországi vasúti teherszállítási kialakításához; a CELIZ program biztosítja, hogy a záhonyi reorganizációval egy olyan átrakókörzetet hoz létre, ami a következő harminc évben biztosítja a különböző áruk, termékek, alapanyagok, energiahordozók teljes körű, gyors és szakszerű átrakását, tárolását; utat nyitva Európa és Eurázsia közötti teljes körű vasúton történő kereskedelemhez.

Ezekkel párhuzamosan a február 4-i Magyar Közlönyben megjelent, hogy a kormány „egyetért a Záhony széles állomáson és Fényeslitke Déli rendező állomáson szükséges összesen 2970 méter széles és 4618 méter normál nyomtávú vágányfejlesztéssel, 18 kitérő átépítésével, valamint a kapcsolódó biztonsági berendezési, térvilágítási és felsővezetéki beavatkozásokkal”.

Emellett a határozat azt is rögzíti, hogy a feladatra a pénzügyminiszternek az idei évi költségvetésben 12,4 milliárd forintnyi forrást kell találnia és azt is, hogy a feladatot a MÁV-nak kell végrehajtania.