Nyolcvan éve drót alatt

iho/vasút   ·   2012.09.14. 13:34
00

A fővasúti, váltóáramú villamos vontatás egyértelműen Kandó Kálmán nevéhez fűződik. Első javaslata a hazai vasutak villamosítására 1900-ban született, ekkor már az általa kidolgozott rendszer Olaszországban két éve üzemelt. Kandó a vasútvillamosítást az országos elektromos hálózat részeként, a mozdony fázisváltójával háromfázisúra alakítandó egyfázisú váltóárammal képzelte el.

Indulás előtt a próbamozdony az egyik tehervonati próbán Dunakeszi-Alag állomáson

Az első világháború után jó pár évnek el kellett telnie, mire a gazdaság, az ipar magára talált, Kandó a villamosítás kísérleteit élesben csak 1923-ban kezdhette el a Budapest–Alag között kiépített kísérleti szakaszon. A (később többször átépített) próbamozdony 15 kilovolt, 50 hertzes áramot kapott a felsővezetékből, a feszültséget később 16 kilovoltra emelték.

Az első V40-esek egyikének szerelése a Ganz gyárban

A kísérletek bebizonyították a rendszer használhatóságát, Kandó ötletei alapján az 1930-ban felépült bánhidai hőerőmű az országos elektromos hálózaton kívül a vasutat is ellátta egy száz kilovoltos távvezetéken át. A MÁV a 190 kilométer hosszú Budapest–Győr–Hegyeshalom vonalat jelölte ki az elsőként villamosítandó pályának, nem utolsósorban Bécs könnyebb, gyorsabb megközelítése miatt.

A V40 001-es homlokfalán a MÁV és Ganz koszorúkkal 1932. augusztus 17-én 13 óra körül érkezett be a Keleti pályaudvarra. A próbamenetet követően nem egész egy hónapra rá már menetrend szerint vontatott Budapest–Komárom között

A felsővezetékek szerelésével gyorsan haladtak, Budapest–Komárom között 1932. szeptember 12-én indult meg – a Kandó Kálmán által kifejlesztett V40-es típussal – a villamos vontatás. Maga a feltaláló-konstruktőr az első menetet már nem érhette meg, 1931. január 13-án hunyt el. A MÁV a második világháború után tervbe vette a mai napig használatos 25 kilovolt, 50 herztes villamos vontatás kifejlesztését, egyelőre azonban a már meglévő hegyeshalmi vonalra fejlesztettek ki egy újabb típust (a tengelyelrendezése miatt Bocónak becézett V55-öst).

Kandó-mozdonyok menetrend szerinti forgalomban. A V40 001, V40 002 és a V60 002-es találkozása Tata-Tóváros állomáson 1933 februárjában<br>(fotó: a Magyar Elektrotechnikai Múzeum gyűjteményéből)

A Francia Államvasutak 1955-ben nemzetközi konferenciát szervezett az 50 hertzes vasút-villamosításról, itt a 25 kilovoltos vontatási feszültség, mint optimális megoldás mellett tette le voksát a résztvevők többsége. A már folyamatban levő villamosítással (Budapest–Hatvan között) le is álltak, végül 1962-re készültek el vele. A hegyeshalmi vonalat több szakaszban, 1970–1972 között állították át az új vontatási feszültségre, az utolsó a Győr–Hegyeshalom szakasz volt 1972. március 9-én.

Kandó Kálmánra emlékezve díszítették fel a MÁV-Trakció első Traxx mozdonyát<br>(fotó: Vörös Attila)

Kapcsolódó hírek

Vasút Nagyvasút

Új ebrendelet lépett életbe a vasúton

MÁV/iho   ·   2024.11.06. 11:00

Változnak, egyszerűbbé válnak a kutyák és gazdáik utazására vonatkozó szabályok a MÁV-csoportnál. Már mminden helyjegyes vonaton szállítható kis- és közepes termetű kutya zárt doboz nélkül, csupán póráz és szájkosár használata mellett.