Nincs kettő négy nélkül – alakul az Alstom-flotta
Az Alstom cég 1997-ben fejlesztette ki városi gyorsvasutak, földalatti vasutak számára a Metropolis típuscsaládot. A jármű olyannyira bevált, hogy a világ nagyvárosaiban üzemelő metrókocsik negyede ehhez a típushoz tartozik. A BKV, azaz a főváros 2005-ben írt ki pályázatot az épülő 4-es, egy évvel később a felújított 2-es metró szerelvényeire – mindkettőt az Alstom nyerte. A szerelvények a cég lengyelországi gyárában készülnek.
A más országokban már ismert Metropolis típushoz képest az arculatot kissé megváltoztatták: a kisföldalatti szerelvényeihez hasonlítás miatt a fényszórók közelebb kerültek, hogy a budapesti közlekedésre jellemző formát kapjanak. Az első tervek szerint 2008-ban már az összes megrendelt szerelvénynek futnia kellett volna a 2-es vonalon, ám egy nagyobb kínai megrendelés miatt a gyártó halasztotta el először a szállítást. Az első új vonatot így csak 2009. február 9-én mutathatták be. Több gond volt a Metropolis szerelvények hatósági engedélyeztetésével is: a 2009-re módosított forgalomba állás is elhúzódott, többek közt a fékrendszer átalakítása miatt folyt majdhogynem vérre, azaz perre menő harc, végül 2012 nyarán tarthatták az immár végleges átadóünnepséget a Puskás Ferenc stadion metróállomáson, utasokkal szeptember 7. óta közlekednek.
Szintén 2012-ben kezdték szállítani a 4-es metró szerelvényeit, miután a 2-esről átszállított Metropolis sikerrel vizsgázott a már elkészült pályán. A két vonal szerelvényeinek alapméretei között lényeges különbség nincs. A 4-es vonalra kerülő szerelvények egy kocsival rövidebbek, száz helyett csupán nyolcvan méter hosszúak, 1023 helyett 810 utast képesek szállítani. Azonos tengelyterhelésre (16 tonna) kisebb önsúly (163,2 helyett 136 tonna) jut, engedélyezett legnagyobb sebessége 70 helyett 80 kilométer per óra, és a kisebb szerelvény gyorsulása is kedvezőbb – a szerelvény kimaradó ötödik tagja hajtás nélküli betétkocsi.
Magyarországon először a 4-es metró vonalán vezetik be a teljesen automatikus, vezető nélküli üzemet. Tecnológiailag a 2-esen járó szerelvények is képesek automatikus üzemre, de ezt a lehetőséget itt nem használják ki, a 4-esen is kísérleti üzem előzi meg. Szingapúrban például egy évbe telt, mire a valóságos automatikus üzem elindulhatott a budapestihez hasonló műszaki paraméterű szerelvényekkel.
