Nem lóg ki többé a Nohab orra – a kormánybiztos a Közlekedési Múzeumról

– Van egy költségvetési alapszám, ténylegesen minimális összeggel, tavaly ez 10 millió volt. Tavaly is legalább ötmilliárdos nagyságrendről, idén 15 milliárdos nagyságrendről döntött már a kormány. Jövőre már nagy valószínűséggel egyébként sokkal komolyabb összegről, mintegy 40 milliárdos pénzről beszélünk, ez hamarosan a törvényben is nevesítetten jelenik meg. Időről időre fölröppennek olyan hírek, hogy nincs, nem lesz, kevesebb lesz, de semmi nem utal rá. Tavaly év vége óta mondom, 15 milliárdra lesz szükség, ezt a kormány meg is adta, és teljesen ütemezetten haladunk, semmi nem késlekedik.

– Most jelent meg egy törvénymódosítás, amelynek egyik pontja a Közlekedési Múzeum kisajátítását tartalmazza. Ez miről szól? Egy elmaradt kisajátításról van szó?

– Ezek az épületek állami tulajdonban vannak most is, csak át kell adni, hogy a Városliget Projekt Zrt. kezelni tudja, hogy végre tudja hajtani a beruházást. És van még három ingatlan, amely még nem került a vagyonkezelőhöz. Kormányhatározat már volt róla, még tavalyelőtt nyáron, csak ez úgymond most a jogi része, ami törvénymódosítást igényel. Ez egy technikai kérdés.

– Mi lesz a közlekedési múzeummal? Amit tudni lehet, hogy az 1896-os állapotokat állítják vissza, a második világháborúban megsérült kupolával együtt, illetve lesz egy talajszint alatti bővítés is.

– Volt egy gyönyörű kupolacsarnok, ezt ugye Pfaff Ferenc állomástervező mérnök a monarchia idején tervezte, ez volt az egyik legszebb épülete, nem véletlenül maradt fenn. Olvastam kritikákat, amelyek szerint ez túl szép, túl pompásra sikerült a többi, esetleg ideiglenes épülethez képest. Ez a közlekedés csarnokának épült, és aztán később lett Közlekedési Múzeum belőle. Egy nagy kupolacsarnok volt, és a hozzá tartozó kiállítócsarnok, ma leginkább ezt a maradványt látjuk belőle, kissé lebutított homlokzati megjelenésben. És mivel szerencsére megtaláltuk a kiviteli terveket, Pfaff Ferenc eredeti terveit, azok alapján egy műemléki igényű helyreállítás lesz. A belső tereket természetesen korszerűsíteni fogjuk, hogy a mai korszerű múzeumi kiállítási céloknak megfeleljen, de ott, ahol lehet, megőrizzük azt a belső architektúrát, amilyen az eredeti épület volt. Műemléki szaktervező mérnök készítette el ezt a koncepciót, és a térszint alatt most egy újabb kiállító teret nyitunk.

Magyarul bővülni fog a jelenlegihez képest a kiállítási lehetőség. És úgy fogjuk megoldani, hogy a tárgyak, amelyek most bent vannak, továbbra is bent lehessenek. Hogy milyen statikai megoldásokkal dolgozunk, ez még a jövő zenéje, de az tűnik valószínűnek, hogy az alsó szinten lesznek. Ma is van egy nagy hiátusa a Közlekedési Múzeumnak, hogy egy csomó tárgyat, többnyire nagytestű eszközöket nem tudunk most kiállítani. Az igazán jó végső megoldás az lenne, hogyha valahol Budapest területén egy olyan nagy tagintézménye jönne létre a Közlekedési Múzeumnak a történeti épület mellett, amely ezeket be tudja fogadni, mondjuk a Tatai úton lévő Vasúttörténeti Park.

Rengeteg dolgot be tud fogadni most is, de az építés során még inkább képes lesz rá méghozzá interaktív módon. Sok panasz érkezett, hogy a családok, a gyerekek, az érdeklődők szeretnének egy élőbb múzeumot, egy élőbb kapcsolatot a tárgyakkal, erre rengeteg lehetőség és jó példa van a világban. Ma is az egyik leglátogatottabb múzeum, hiszen szeretik nemcsak a gyerekek, hanem a „nagy gyerekek” is szeretik. Szerencsére van egy nagy széles társadalmi baráti köre, szimbolikus értelemben, a múzeumnak, mi ezt a jövőben szeretnénk sokkal jobban bevonni, hogy az ő igényeik alapján újuljon meg a múzeum.

– Akkor a nagyobb tárgyak elkerülnek innen?

– Amit lehet, berakunk, helyben megtartunk. A Nohab biztosan nem marad, mert nem lógathatjuk ki a történeti épületből. Ott van még egy nagy mozdony a 424-es, ezek biztosan elkerülnek innen.

– Tehát a gyűjtemény nagy része megmarad.

– Igen, abszolút. Valószínűleg az lesz a megoldás, hogy lemennek a mínusz egyes szintre, hiszen ott statikailag könnyebb lesz tárolni, nem kell speciális alátámasztás. Most több koncepció van, és semmi nem végleges. Nem maradunk az épület szintjében, kicsit becsúszunk a föld alá, és bent pedig egy galériás megoldás lesz, hogy lent, ahol a mozdony van, legyen belső tere. És akkor a galérián is futhatnak majd kiállítások.

– Mennyivel nő körülbelül az összterület? A kétszeresére?

– Ha galériás lesz, akkor nem tud kétszeresére nőni. Jelenleg egyébként ez tűnik a legjobb megoldásnak. Összességében nagyjából 1000 négyzetméterrel fog nőni a kiállító tér. De mondom, még semmi sem végleges.

(Folytatjuk.)

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!