„Minek ment oda?!”
Királyvágány: a különleges szerepű vasútvonal arra épült még a Monarchia idején 1867-ben, hogy a királyi vonat a Nyugati pályaudvar érintése és irányváltás nélkül juthasson el Bécsből Gödöllőre. A rövid vágány Kőbánya felsőt köti össze Kőbánya-teher pályaudvarral, azaz a 120a és a 100a vonal közt teremt kapcsolatot. Ritkán használják, többnyire mozdonyvonatok, üzemi menetek, néha különvonatok, havária esetén terelt járatok jönnek erre. Külön kiemelendők a HÉV-es, és a metrós szállítások, a Gödöllői HÉV-nek és a Fehér úti metrótelepnek is Kőbánya-tehernél van a nagyvasúttal kapcsolata.
A Királyvágány Kőbánya felső első vágányából ágazik ki, és csak az első három vágányról érhető el. De ezen a három vágányon zajlik a Keleti pályaudvar és Rákos közti személyforgalom zöme, így aki a Királyvágányon kíván közlekedni, annak akár hosszabb időt is kell várnia a sorára. De a vágány másik vége sem egyszerű: Kőbánya-tehernél a szintén extrém forgalmas Köki-Nyugati pályaudvar vonalszakaszon kell menetrendi lyukat találnia a vonatoknak.
Ezek alapján azt gondolnánk, csak az jön erre, akinek muszáj, és aki csak teheti, kerüli ezt a gócpontot. Hát nem, a magyar vasút itt is tud meglepetéssel szolgálni! Csütörtökön egy jó kétezer tonnás gabonavonat útvonalát egyengették a Királyvágányon át, és ha már jött, én is kimentem megnézni a ritka eseményt. A CRS magánvasút rakott gabonavonata Tiszaföldvárról Rákosrendezőre közlekedett, a cég két, lengyel iparvasútról származó Kocúrja továbbította szinkronban. A tehervonat útvonala Szolnokon, Újszászon, Nagykátán át Kőbánya felsőig vezetett, majd a Királyvágányon át a 100a-ra, ahonnét a Városligeti elágazásnál fordult el Rákosrendezőre. Hogy miért nem mentek akkor már Szolnoktól a 100a vonalon? Talán a két Kocúr nem elég fickós a pörgős 100a-n? De ha a 120a-t preferálták, akkor meg miért nem ment Rákostól a klasszikus és halálbiztos körvasúton át Rákosrendezőre? Ha van tippjük, írják meg!
A gabonavonat egyébként nagyon szépen haladt Tiszaföldvárról a főváros felé. Én nagyon szkeptikusan mentem elé, gondolván, Rákoson, Kőbánya felsőn és/vagy -teheren biztos elalszik pár órát, mire továbbengedi a forgalom. Ehhez képest Szolnoktól Kőbánya felsőig szinte megállás nélkül tudott haladni a szerelvény (Tápiószelén időztek el tíz percet), Kőfelsőn pedig negyed órányit álltak csak, amíg a Keletiből érkező két személyvonatot elengedték. Kőbánya-teher bejárati jelzőjénél újabb öt perc várakozás, aztán mehettek is tovább Rákosrendező felé. Ilyen is van!
* * *
Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
