Mi lesz, ha beüt a krach?
Sem a BKV, sem a fővárosi önkormányzat nem készít vészforgatókönyvet a közlekedési társaság többször beharangozott esetleges csődjének kezelésére. Így nem tudni, hogy a fővárosi közösségi közlekedés szakaszos leállását – szükség esetén – ki, hol és hogyan jelenti be a több mint egymillió utasnak – írja a Népszabadság.
Egyelőre arra sincs javaslat, hogy ki és mivel szállítaná például az egészségügyi, oktatási, gyermekvédelmi intézmények dolgozóit, a rendőröket, a tűzoltókat a munkahelyükre. S ha ez nem történik meg, akkor miképpen biztosítanák az alapellátást? Hogyan kezelnék az autóáradatot, a bicikliket, az engedély nélküli alkalmi taxisokat, a különféle alternatív megoldásokat kínálókat, és nem utolsósorban a mindezek miatt várható népharagot.
Az önkormányzat és a közlekedési társaság – tekintettel az elmúlt hetek súlyos ütésváltásaira – meghökkentő nyugalommal várakozik.
– Budapest bízik a kormány belátásában és a közeli megegyezésben – magyarázza a csendet Szűcs-Somlyó Mária, a fővárosi önkormányzat kommunikációs igazgatója. – Tarlós István főpolgármester két gazdasági helyettesével – György Istvánnal és Bagdy Gáborral –, valamint Németh Zoltánnal, a fővárosi Fidesz–KDNP frakcióvezetőjével, illetve Rogán Antallal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökével karöltve a múlt héten megküldte javaslatgyűjteményét a kormánytagoknak. Ebben elsőként a 32 milliárd forintos normatíva zárolásának feloldását, továbbá 20 milliárd állami támogatást, valamint a közlekedési adó bevezetéséhez való hozzájárulást és az egységes fővárosi parkolási rendszer felügyeletét kérik a kabinettől, a tegnapi kormányülésen – információk szerint – nem tárgyalták.
A Fővárosi Közgyűlés jövő héten tartja rendes közgyűlését, amelyen várhatóan a múlt heti (elmaradt) rendkívüli ülésre szánt BKV-előterjesztést is napirendre veszik. Ebben többek között 7 százalékos tarifaemelésre, a diák- és nyugdíjaskedvezmények állam által finanszírozott fogyasztói árkiegészítésének mértékéhez kötésére (ez 80 százalékos áremelkedést jelentene), a fővárosi intézmények működési kiadásainak 15 százalékos zárolására, valamint 9 milliárd forintos, áthidaló tulajdonosi kölcsönre tesznek ismét javaslatot.
A fővárosi Fidesz-frakció a tárgyalások felgyorsítását ígérve kért halasztást. Az újabb, immáron sokadik fővárosi jegyzék elküldése óta azonban ismét csak néma csend. Sem a fenti delegáció, sem a korábban tárgyalásra kijelölt Szatmáry Kristóf–Vitézy Dávid páros nem folytatott érdemi egyeztetést. Utóbbi sikerében Tarlós kezdetektől kételkedett. A BKV-finanszírozás ügye megrekedt holtponton.
A banki órák ettől még ketyegnek. Az MKB hitele január 27-én lejár, amelyhez márciusban további négy kifutó kölcsön adódik összesen 16 milliárd forint értékben. (A főváros néhány hete éppen ekkora összegű folyószámlahitelről szerződött a tenderre egyedüliként jelentkező OTP-vel.)
Csakhogy a BKV már a februári béreket sem tudja kifizetni. A fűtést már lecsavarták 18 fokra, a takarítást saját emberekkel végzi a cég, az alkatrészbeszerzés megszűnt. Hétfőn már 30 buszt csak késve, 15 járművet egyáltalán nem tudott forgalomba állítani a társaság, és az időjárás hidegebbre fordulásával felgyorsulhat ez a tendencia – állítja Nemes Gábor, a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének alelnöke.
Bár a szakszervezetek a kollektív szerződés felmondása miatt korábban lassító akciót terveztek, most már letettek erről. A helyzet magától is romlik. Az érdekvédők ugyanakkor aggasztónak tartják, hogy a takarítás átszervezése valójában a törvényi előírások figyelmen kívül hagyását jelenti, ami fertőzésveszély okán egyes munkahelyek azonnali bezárását vonhatja maga után.
A törvényi kötelezések értelmében a BKV-nak mindent meg kell tennie a csődhelyzet elkerülése érdekében. Így ezek az intézkedések elkerülhetetlenek – érvel a BKV Zrt. A sajtóosztály tájékoztatása szerint a fizetésképtelenség nem jelentene azonnali leállást. Csődhelyzet esetén biztost jelölnek ki a társaság működőképességének helyreállítása érdekében, aki meghatározott szempontok alapján engedélyezi bizonyos követelések kifizetését. Ha a cég pénzügyi helyzete ennek hatására sem rendeződik – külső segítség nélkül erre kevés esély van –, az elmaradó hatósági vizsgák, az alkatrészbeszerzés leállítása, illetve az üzemanyaghiány miatt előálló válsághelyzet időben elhúzódva jelentkezik majd. A hitelező bankok egyébként csak a bankszámlákat zárolhatják. A cég ingatlan- és járműállományához nem nyúlhatnak.
