Mi lesz az űrállomással, ha elhagyják az űrhajósok?
Továbbra sem tudni, hogy a Progressz teherűrhajó sikertelen augusztusi startját követően mikor indulhat új személyzet és megfelelő mennyiségű tartalékanyag az űrállomásra.
Mint akkor beszámoltunk róla, a hordozórakéta harmadik fokozatának hibája miatt a teherűrhajó alacsony pályáról visszazuhant, szerencsére lakatlan területre, az Altáj-körzetben. A legutóbbi orosz beszámolók szerint a fedélzeti komputer azért állította le pályára állás előtt a fokozat hajtóművét, mert alacsony üzemanyagnyomást észlelt, de hogy az alacsony nyomásnak mi volt az oka, azt még vizsgálják – és a vizsgálat lezártáig, illetve a hiba kijavításáig az űrrepülőgépek kivonása után rendelkezésre álló egyetlen űreszköz, amely elérheti az űrállomást, az orosz Proton rakétarendszer nem indíthat az űrállomás felé sem háromszemélyes Szojuz-TMA-t, sem Progressz teherűrhajót.
A NASA már a sikertelen indítás után nem sokkal jelentette, hogy az űrállomáson tartózkodó hatfőnyi személyzetet nem fenyegeti veszély, oxigénjük és élelmiszerük is még hónapokra elég, ennek ellenére egyre többen nyilatkoznak komoly aggodalommal a helyzetről. Az űrhajósok közül hárman a tervek szerint jövő héten tértek volna vissza a földre, a másik három pedig novemberben. A visszatérést az űrállomással most összekapcsolt és a leszállásra használható Szojuz-kabinok élettartama, „szavatossága” határozza meg, magyarán ezeket az eszközöket valóban fel kell használni belátható időn belül. A visszatérés biztonsága tehát szavatolt, de mi történik, ha nem lesz senki az űrállomáson?
11 év óta először: űrhajós nélkül az űrállomás?Ha novemberben sem sikerül új személyzetet felküldeni, akkor az ISS 11 éve először néptelenedik el. Leroy Chiao volt amerikai űrhajós, aki aktív korában négyszer repült és 2004-2005-ben volt fél évre az űrállomás parancsnoka, azt mondja, hogy a személyzet nélkül keringő hatalmas ISS emberi beavatkozás nélkül lesodródhat a pályájáról és megsemmisülhet. „Relatíve kis hibák sorozata” okozhatja a repülési profil változásait, mondja Chiao, például a megfelelő tájolás hiányában az ISS antennái elveszíthetik a más műholdakkal és a földi állomásokkal a kapcsolatot, és ezzel megszűnik a korrekciók esélye.
A NASA illetékesei ezt is cáfolják, mondván, ha nem pontos az antennák orientációja, akkor is lehet kapcsolatot teremteni az állomás berendezéseivel, például az oroszországi központokon keresztül. Chiao ennek ellenére azt mondja: az lenne a legjobb és leggyorsabb megoldás, ha Kína segítené ki az űrállomást a maga űreszközeivel, és Peking készenlétben álló űrhajóival küldenének új személyzetet és ellátmányt az ISS-e.
Az amerikai hivatalos források ezt nem találják igazán jó ötletnek. A NASA programmenedzsere szerint amellett, hogy az űrállomás nincs veszélyben emberek nélkül sem, számba kell venni a technikai problémákat. Noha a kínai űreszközök feltűnően hasonlítanak az orosz űrhajókra, a kínaiak rendszerei, berendezései nem kompatíbilisek az orosz és amerikai űreszközökéivel, és nagyon hosszú és nehéz folyamat ezt az összeillesztést technikailag elvégezni. Csak mert a kínai űrhajó olyan, mint a TMA, nem tud összekapcsolódni az űrállomással – hangsúlyozta a NASA illetékese.
Szakértők emlékeztetnek arra is, hogy Kína nem óhajtott partner lenni az ISS-programban, inkább saját űrállomás földkörüli pályára állítását tervezi. Ugyancsak vonakodnak az amerikaiak a kínaiakkal együttműködni mindaddig, amíg a kínai űrprogramok a mostanihoz hasonlóan zártak, vagyis amíg a kínaiak, az oroszokhoz hasonlóan, nem teszik nyílttá és átláthatóvá, mit akarnak tenni és milyen eszközökkel a földkörüli térségben.
A NASA vezérigazgatója, Charlie Bolden, ugyancsak egykori űrhajós, kijelentette: remélhető, hogy az oroszok még a novemberben esedékes váltás előtt képesek lesznek felújítani a Szojuz-repüléseket, és egyelőre nincs ok annak veszélyével számolni, hogy elnéptelenedik az űrállomás.
Orosz döntések: az első Szojuz jövő héten visszatér, de mehet-e fel űrhajó novemberben?Az Asztronautikai Hírportál információja szerint az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkoszmosz) illetékesei úgy határoztak, hogy a két orosz és egy amerikai űrhajóst a Nemzetközi Űrállomásra szállító Szojuz TMA-22 eredetileg szeptember 22-re tervezett startja október végére vagy november elejére csúszik. Az amerikai fél azt szeretné, ha a következő Szojuz űrhajó útja előtt még két sikeres, ember nélküli űrindítás történne Szojuz rakétákkal. (Az oroszok „legalább egy” ilyen startot említenek.) Ezek egyike lehetne a sorban következő Progressz M-13M teherűrhajó, amelynek startra való előkészítését el is kezdték Bajkonurban. A másik egy kereskedelmi repülés, az amerikai Globalstar mobil távközlési rendszer hat új műholdját pályára állító rakéta lenne. Mindkettőre október folyamán kerülhetne sor.
Ha a Szojuz TMA-22 október végi-november eleji startja mégsem valósulna meg, előfordulhat, hogy az ISS-t magára kell hagyni. A jelenleg fenn tartózkodó hat űrhajósból háromnak rövidesen vissza kell térnie a Földre. A személyzet másik három tagja elvileg még maradhatna akár december végéig vagy január elejéig is, hiszen az ő Szojuz TMA-02M űrhajójuk újabb, és csak akkorra jár le a műszaki szavatossága. Azonban azzal is számolni kell, hogy a kazah sztyeppén, ahol a földetérés történik, a tél igen mostoha. Ha november 19-ig nem tudják összehozni a nappali landolást, akkor arra új lehetőség csak decembertől lesz. Akkor, a tél közepén viszont a lehetséges visszajövetel időpontja az alkonyat előtti órákra csúszik: ha a keresőcsapatok netán nem találnák meg időben a leszállókabint, akkor éjjel, a farkasordító hidegben veszélybe kerülhetnének a visszaérkezett űrhajósok.
ISS: International Space Station, nemzetközi űrállomásTMA: a Szojuz típusneve