Mi lesz a volt csákvári reptér? Hát reptér biztos nem...
A Fejér megyei település közigazgatási területén fekvő ingatlanon a két világháború között alakították ki az első – akkor még füves – repteret, majd a hetvenes évek elején a szovjet hadsereg építette meg a betonpályát – foglalja öüssze a reptér és a terület történetét a Népszabadság összeállítása. A húsz méter széles, több mint két kilométer hosszú kifutópálya mellett egy nyolc méter széles szervizutat, valamint 12 lebetonozott helikopter-leszállóhelyet is kialakítottak. A szovjet csapatok távozása után az állami tulajdonban lévő légikikötő – amelyből mintegy harminchektárnyi Zámoly közigazgatási területéhez tartozik – szabaddá vált, nem csoda, hogy valósággal vonzotta a befektetőjelölteket. Egyszer már el is adták, ám mivel a vevő nem fizette ki a vételárat, visszavették a területet, és átadták természetvédelmi célokra. Amint bekerült a Natura 2000 programba, azaz megszűnt az ipari-reptéri hasznosítás lehetősége, az érdeklődés lelohadt. A kifutópályát éveken át csak illegális autós gyorsulási versenyek résztvevői használták, egészen addig, amíg 200 méterenként megépített földhányásokkal el nem zárták a betonutat az illetéktelen behatolók elől.
A csákvári önkormányzatot meglepetésként érte, hogy a DINPI nemrég kezdeményezte a volt légikikötő országos természetvédelmi oltalom alá helyezését. Különösen azt furcsállják, hogy a repteret körülvevő, valóban érintetlen részekre nem terjedne ki a védettség. Katonáné dr. Venguszt Beatrix polgármestertől megtudtuk, a helyi képviselő-testület határozatban fejezte ki tiltakozását a tervezett lépéssel szemben. A természetvédelmi kezelési tervben szereplő korlátozások egy részre felháborító, indokolatlan tiltásokat tartalmaz, mondják, például a hőlégballonok fel- és leszállási tilalma, valamint a vadászati lehetőség és a technikai sporttevékenységek korlátozása. A településen élő repülőmodellezők ma is rendszeresen igénybe veszik a területet, senkit sem zavarnak. Csakúgy, mint a siklóernyősök, akik fészkelési és költési időszakon kívül használják fel- és leszállóhelyként a területet. De ami a falu számára a legfájóbb: védett területen nem létesíthető idegenforgalmi szálláshely, pedig a természetvédelmi szabályok betartása mellett ez lenne a legkézenfekvőbb lehetőség arra, hogy a Csákvár pluszadóbevételhez jusson – mondja a polgármester.
A Pro Vértes Nonprofit Zrt. vezetője szerint a nemzeti park lépése nincs összefüggésben azzal, hogy épp most írták ki a reptér tíz évre szóló földhaszonbérleti pályázatát.
