Megmenekülhet a pusztulástól Kamaráserdő felvételi épülete
Kamarás parkerdőt, a XIX. és XX. század fordulójának kedvelt üdülőhelyét elsősorban a vonattal érkező szegediek látogatták. A felvételi épület még ma, romos állapotában is lenyűgöző látványt nyújt.
A Délvidéken évek óta zajló vasútépítések új perspektívába helyezik a régió kötöttpályás közlekedését. Az átépített Szabadka–Horgos vasútvonalon a tervezett sebesség 120 kilométer per óra, új a biztber, kihúzták a drótot, hidak, aluljárók épültek, megújultak az állomások, felvételi épületek. Kivétel a megszüntetett Kamaráserdő (Horgos-Kamarás) megállóhely – Magyar Ede, a szecessziós stílusú építészet kiemelkedő képviselője, a Szeged mediterrán jellegű arculatának építészeti megjelenítéséhez jelentős mértékben hozzájáruló tervező alkotása még mai, romos állapotában is lenyűgöző épület. A Szerb Államvasutak, a Železnice Srbije azonban nem érdekelt a felújításában – tegyük hozzá, a vonalon fekvő, vasúti funkciójú horgosi, királyhalmi, hajdújárási és palicsi állomásokat a ŽS teljesen rendbe tette.
Magyarkanizsa közgyűlése az óév utolsó napjaiban kérvényezte, hogy a szerb kormány ruházza át a felbecsülhetetlen építészeti értékű horgosi-kamarási vasútállomás használati jogát a községre. Vass Zoltán horgosi történész, a Magyarkanizsai Községi Tanács tagja szerint az épület fennmaradása az egész régió szempontjából fontos lenne – de előbb meg kell akadályozni, hogy az építmény összeomoljon. Még az 1900-as évek legelején építették, amikor Kamaráserdő az egész környék egyik legnépszerűbb turisztikai központja volt. Az akkori szegedi elit és középosztály járt ki a fürdőhelyre szórakozni, oly sokan, hogy vasúti megállót kellett létesíteni.
„A vasútnak semmiféle szándéka sem volt vele, ők már benne lettek volna a bontásban is. Szerencsére ez nem történhetett meg, hisz a Községközi Műemlékvédelmi Intézet már korábban védelem alá helyezte az épületet” – fogalmazott Vass Zoltán, hozzátéve, most azon fáradoznak, hogy községi szinten valamilyen megoldást találjanak az épület jövőjével kapcsolatban. Az első lépés az állagmegóvás, a második, hogy felújítási tervdokumentációt készíttessenek, a harmadik lépésben pedig minderre valahonnan forrásokat kellene találni. És persze az épületet tartalommal akarják megtölteni – történészként egy falumúzeum létrehozását pártolná, de nagyobb a realitása annak, ha valaki fantáziát látna egy korhű berendezésű, minőségi étterem kialakításában, hiszen egy olyan látványosság, turisztikai kínálat jönne létre, ami távolabbról is Kamarásra vonzaná az embereket.
A közigazgatásilag Magyarkanizsához tartozó Horgoson tehát jelenleg még az ötletelésnél tartanak. Itt jegyezzük meg, hogy a legutóbbi Indóház a dél-erdélyi Brád indóházának történetét is bemutatja – lokálpatrióták összefogásának köszönhető, hogy hosszú évek munkájával sikerült egyről a kettőre lépni, a település legszebb épületét legalább külsőleg megújítani. Érdekesség, hogy a stilizált kereszttel díszített eredeti tetőcserepek másolatai a vajdasági Nagykikindáról érkeztek... A brádi példából meríthetnek erőt a Kamaráserdő felvételi épületének megmentésén fáradozók is.
A Vajdaság Ma beszámolóját a délvidéki fejleményekről itt olvashatják el.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
