Meglepetésvonatok a vágányzárban

A Pécel és Aszód között február 4-én kezdődő és év végéig tartó vágányzár során a vonatok menetrendje több fázisban változik. Péceltől és Turáig elkezdik az állomásépületek felújítását is, illetve a vasúti pálya átépítése érinti Aszód állomást is, emiatt április elsejétől május tizenkettedikéig nem közlekednek a vonatok Aszód és Galgamácsa között sem.

A Budapest–Balassagyarmat közvetlen vonatok ugyan már nem közlekednek, de ha közlekednének is, sem tudnának elmenni Aszód és Pécel között a 80a vágányzára alatt. Viszont a Balassagyarmat felől érkező és Budapest irányába igyekvő utasoknak az Aszód és Galgamácsa közötti vágányzár hathetes ideje alatt az egyszeri, vonatról vonatra történő átszállás helyett háromszor kellene átszállniuk: Galgamácsán vonatról buszra, Aszódon buszról buszra, Pécelen buszról vonatra.

A sok átszállás kiiktatása céljából olyan ötlet pattant ki a menetrendszerkesztők fejéből, ami által az utasok továbbra is egyetlen, vonatról vonatra történő átszállással közlekedhetnek Galgamácsa és Budapest között: a balassagyarmati járatok Galgamácsáról Aszód helyett Vácrátótra járnak majd, így napi öt vonatpár használja majd a menetrendszerinti személyszállítással amúgy nem érintett 77-es vasútvonalat.

A dolog pikantériája, hogy Vácrátótról gyorsabban el lehet majd jutni Budapestre, ha az ember továbbutazik az S71-essel Vác-Alsóvárosig vagy Vácig és onnan S70-essel megy tovább a fővárosba, mint ha Vácrátótról egyből a Nyugatiba tartó S71-esre ülnénk, de a különbség mindössze 12–14 perc. A legrövidebb eljutási idő Galgamácsáról a Nyugatiba így egy óra és huszonkét perc lesz ebben a rövid menetrendi időszakban, míg vonatpótló buszokkal, aszódi és péceli átszállással tizenkilenc perccel hosszabb. Ha csak egyszer szállunk majd át Vácrátóton, akkor is jellemzően öt–tíz perccel hamarabb jutunk majd célba, mint a háromszori átszállással és buszozással.

Ami viszont megmozgatta a fantáziánkat: egy reggeli és esti sebesvonati csatlakozást leszámítva az eljutási idő Galgamácsa és a Keleti pályaudvar között jelenleg is legalább hetvenöt perc, jellemzően azonban nyolcvanöt perc. Ez azt jelenti, hogy ha Vác-Alsóváros felé utazunk, ugyanolyan gyorsan a Nyugatiba érünk Galgamácsáról, mint jelenleg a Keletibe. A hathetes időszak alatt a vácrátóti átszállásra a legtöbb esetben tizenegy percünk lesz, de vannak olyan vonatok, amiről leszállva 25-26 percet kell majd a semmi közepén ácsorogjunk.

Mindebből azt a következtetést lehet levonni, hogy lehetséges lenne a szolgáltatás bővítése olyan Balassagyarmat–Vácrátót járatokkal, amik a mostani, Keleti pályaudvarra történő utazással egyenlő menetidőt eredményeznének a Nyugati pályaudvarig, amennyiben Vácrátóton ugyanúgy kettő–négyperces csatlakozásra lenne mód, mint jelenleg Aszódon.

Ha Balassagyarmatról Drégelypalánkon át utazunk Budapestre váci átszállással, az körülbelül tíz perccel rövidebb, mint Vácrátóton át lesz az S71-essel, ugyanakkor ha Vác-Alsóváros felé megyünk majd április elseje és május tizenkettedike között, akkor négy perccel gyorsabban is Budapestre érhetünk majd, mint Drégelypalánk felé. Tegyük azt is hozzá, hogy ez utóbbi összehasonlítás csak Balassagyarmatra igaz, a Galgamácsa felé található tíz másik állomásra és megállóhelyre viszont már egyértelműen gyorsabb bármelyik útirány Vácrátóton át.

Az igazság viszont az, hogy Balassagyarmat és Budapest között az autóbusz menetideje másfél óra, míg a leggyorsabb vasúti eljutás jelenleg legalább negyven perccel tovább tart és át is kell hozzá szállni Aszódon. Ha nem a sebesvonatra tudunk átszállni, akkor további tizenöt–huszonöt perccel tovább tart az utazás, így már egy órával több, mint a busz menetideje. A dolgot árnyékolja, hogy a balassagyarmati buszjárat Újpest-Városkapuhoz fut be, ahonnan még be kell metrózni a Nyugatiig, de még így is körülbelül húsz perc a buszos utasok előnye.

Amikor olyan nyilatkozatokkal szembesülünk, hogy a mellékvonalak forgalmát a gazdaságosság alapján kívánja a kormányzat felülvizsgáltatni (minden bizonnyal az őszi helyhatósági választásokat követően), akkor nem lehet kétségünk afelől, hogy a MÁV-Start nem fog Galgamácsa és Vácrátót között vonatokat közlekedtetni a vágányzári időszakon kívül csak azért, hogy negyven perccel lassabban juthassunk el Balassagyarmatról Budapestre, mint autóbusszal. A 78-as vonal megállói pedig vélhetően nem termelnek akkora utasforgalmat, ami miatt érdemes lenne párperces menetidő-megtakarításért újabb járatokat üzemeltetni.

Egy csendes hétvégi napon viszont jól esik elmerengeni az ilyen lehetőségeken és visszaemlékezni arra, amikor a tizenöt kilométeres Vácrátót–Galgamácsa vonalat még a Budapestet elkerülő tranzit tehervonatoknak építették 1951-ben, majd villamosították 1985-ben. A vonalon a menetrendszerinti személyszállítás közel tíz éve, 2009. december 13-án szűnt meg. Azóta hébe-hóba tehervonatok, mérőmenetek, esetenként különvonatok használják, de 2012-ben már arra is volt példa, hogy a máriabesnyői tartályvonat-siklás miatt a miskolci intercity erre került. Amúgy csak a gyomirtós és pályafenntartó szerelvények látogatják nagy ritkán a vonalat.

Egy másik információ szerint a MÁV-Start Desiro-motorvonatokat is bevetne a gödöllői HÉV-en a tíz hónapos vágányzár alatt. Ezek talán a Gödöllő és az Örs vezér tere közötti gyorsított járatokon járnak majd. Az értesülésünknek igyekszünk hivatalos helyen is utána járni, amint részletekkel szolgálhatunk, megírjuk majd.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!