Megindult a 2-es vonal felújítása
Piliscsaba állomáson ünnepélyes keretek között, Völner Pál államtitkár vezetésével szimbolikusan elbontották a Budapest–Esztergom elővárosi vasútvonal pályájának első elhasználódott sínszálát. Ezzel egy hosszú hónapokig tartó, négy fázisból álló pályafelújítási program kezdődik meg, amit a vonal villamosítása és elektronikus biztber telepítése követ majd.
Az esztergomi vasútvonalat az ország egyik legszebb vaspályájaként tartják számon. Budapest elővárosi közlekedésébe a kétezres évek elején a Desiro motorvonatok forgalomba állításával kapcsolódott be igazán. A színvonalas járműállomány párhuzamosan a kínálati menetrend bevezetésével és az egyre zsúfoltabb közutakon elérhető utazási sebesség csökkenésével megsokszorozta az ingázó utasforgalmat, ám infrastruktúra tekintetében máig hatalmas lemaradásokkal küzd a vonal: a rendszeres késések, biztberhibák és az alacsony átlagsebesség jelentősen rontja a szolgáltatás színvonalát.
A pályarehabilitációnak nekiveselkedő Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. (NIF) számtalan különálló etapban végzi el a vasútvonal korszerűsítését. Az első fázis lényegében már elkészült, hiszen a Duna felett átívelő vasúti híd újjáépült. Az 53 kilométer hosszú vonal pályáját ezt követően négy részletben modernizálják. Elsőként a Pilisvörösvár–Piliscsaba, valamint a Piliscsaba–Esztergom szakasz lepik el a pályamunkások – a csütörtök délelőtti sajtórendezvénynek éppen a munkálatok megkezdése adott apropót.
Később a kétvágányosítás előtt álló, Óbuda és Pilisvörösvár, illetve Rákosrendező és Óbuda közötti szakaszok kerülnek sorra. A Óbuda–Pilisvörösvár szakasz esetében már végéhez közelít a tenderezési eljárás, hamarosan itt is megkezdődnek a munkálatok. A Rákosrendező–Óbuda etap azonban sokáig szűk keresztmetszetet jelent még a vonal személyforgalma számára, hiszen jelenleg csak előkészítő fázisban van a projekt.
A Rákosrendező–Pilisvörösvár állomásköz közel teljes kétvágányosítása (az Északi vasúti híd továbbra is egyvágányú marad) mellett a vonal villamosítása is napirenden van. Ez is egy különálló projektet jelent, aminek közbeszerzési eljárása még nem zárult le, azonban előkészítése már most megkezdődik. Pilisvörösvár és Esztergom között megépítik a felsővezeték tartóoszlopait, így a későbbiekben már csak a drótot kell kihúzni az áramellátó rendszerek telepítése mellett.
Megkérdeztük Loppert Dánielt, a NIF szóvivőjét, hogy miért volt szükség a félszáz kilométer hosszú vonal felújításának szétdarabolására, miért nem kerülték el hat-hét különálló, időigényes közbeszerzési folyat lebonyolítását. Az esztergomi vonal felújítása műszaki és szervezési szempontból is nagy kihívást jelent, különösen azokon a szakaszokon, ahol belterületen, kisajátítások árán kétvágányosítják a pályát – mondta Loppert Dániel.
Ezért a NIF azt a stratégiát választotta, hogy nem várnak a munkálatok megkezdésével a milliónyi engedély megszerzésére, hanem egyből munkához látnak azokban a fázisokban, ahol hamarabb végeztek a tervezéssel és az adminisztrációval. Ezzel időt takarítanak meg, nem húzódik éveken keresztül az építkezés. Hozzátette: a Szajol–Püspökladány vonalfelújítás során sokkal kevesebb adminisztrációs akadályba ütköztek, így ott nem is darabolódott fel a rekonstrukció ennyi különálló munkafázisra.
Az Esztergomi vasútvonal megújul, ez azonban csak 53 kilométert jelent Magyarország vasúthálózatán belül. Évi 53 kilométernyi pályafelújítással – Csek Károly pályavasúti szakember gondolatmenetével élve – kétszáz évig tart a hálózat egyszeri modernizálása. Megkérdeztük Loppert Dánielt, hogy milyen esélyeket lát a fejlesztések felgyorsítására.
„Azt kell látni, hogy jelenleg a tervezés és az előkészítés rendkívül sok időt igényel, ezért nem indulhatnak el elég gyorsan a kivitelezések. Ezeket a folyamatokat kellene felgyorsítani, hiszen az uniós források rendelkezésre állnak. A vasúti fejlesztéseket az uniós források lehívásának és elköltésének bürokráciája akadályozza leginkább” – mondta a szóvivő. „Véleményünk szerint a következő uniós költségvetési ciklusban már érezhetően felgyorsulhatnak a fejlesztések.”
Az esztergomi vonalfelújítás elindító ünnepségen Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára elmondta, hogy a budapesti elővárosi vasúti közlekedés – az uniós korridorok mellett – kiemelt figyelmet élvez a közlekedésfejlesztésben. A főváros határát naponta több mint 600 ezren lépik át, középtávon az utazási igények akár 30 százalékkal is nőhetnek. Jelenleg csak minden harmadik belépő utazik vasúton, HÉV-en vagy autóbuszon. A közösségi közlekedés hatékony fejlesztése, a szolgáltatási színvonal javítása ezért elengedhetetlen – mondta Völner.
Az áprilisban elfogadott személyszállítási törvény rögzíti, hogy közszolgáltatásokat érintő, közpénzből finanszírozott fejlesztések kizárólag országosan egységes fejlesztési koncepció mentén valósíthatóak meg. A Nemzeti Közlekedési Stratégiával párhuzamosan és azonos ütemezésben készül az Országos Vasútfejlesztési Koncepció. A dokumentum forgalmi előrejelzés alapján négy uniós költségvetési ciklusra határozza majd meg a személy- és áruszállítási szolgáltatásfejlesztési célokat, a vasúti infrastruktúra és gördülőállomány hosszú távú programját. A koncepció a tervek szerint 2013 őszén kerülhet a Kormány elé – jelentette be Völner Pál.