Majdnem rekord: 400 gépes óriásüzlet a láthatáron?
A megrendelési verseny rekordja ezzel együtt nem került veszélybe. Emlékezetes, hogy tavaly épp a Dubai légiszalonon az Airbus listaáron csaknem ötvenmilliárd dollár értékben szerződött az Indigo partners nevű (szintén lízing-)céggel, ami egyébként négy légitársaság beszerzését szolgálta, köztük a Wizz Air géppark-bővítését. Mint akkor megírtuk, a rekordot az tette lehetővé, hogy noha általában a végleges szerződéseket légitársaságokként külön-külön szokták megkötni, ez alkalommal a gyártó és a befektető egy csomagban hozta össze a finanszírozást, és ezzel a fix rendelést az összes gépre.
Az állami tulajdonú lízingcég elnök-igazgatója, Firoz Tarapore ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy a végleges kötést egyelőre az hátráltatja, hogy „nem vagyunk elégedettek az árral”. Mint erről többször írtunk, az üzlet értéke úgynevezett listaáron negyvenmilliárd, vagyis a gyártók által meghirdetett és időről időre nyilvánosságra hozott alapérték szerint, amit rengeteg minden befolyásol, a műszaki felszereltségtől és (ha van variációs lehetőség) a hajtóművektől kezdve a beszerzendő darabszámig.
Ebben az esetben nyilván ez, a gépek mennyisége lesz a legfontosabb tényező, hiszen ilyen méretes gépbeszerzés során akár ötven százalékos engedményt is ki tud harcolni a vevő, egyebek mellett épp ez magyarázza talán, hogy már a második esetben sikerül a lízingcégeknek a gépszám hatalmassá növelése feltehetően szintén a légitársasági igények összevonásával. Az is biztos ugyanakkor, hogy az üzlet valódi paramétereit a felek rendszerint nem hozzák nyilvánosságra.
Tarapoe tavaly már jelezte, hogy a cég komoly beszerzésre készül, de akkor még azt is hozzátette, hogy a megegyezés hiányában a DAE más gyártókkal is tárgyalásba léphet: az egyfolyosós közepes nagyságú és hatótávolságú gépek esetén a már forgalomban lévő egyetlen szóba jöhető típus a kanadai CSeries (illetve annak 300-as változata) lenne, amely nagyságban és teljesítményben fedi a két nagy gyártó keskenytörzsű gépeinek paramétereit. Ugyanakkor a Bombardier még az Airbus segítségével sem tudja egyelőre olyan mértékben felfuttatni a gyártást, hogy csak az ő gépeire kössenek négyszáz példányos szerződést, belátható időn belüli szállítással.
Ugyancsak ebben a kategóriában szerepel majd az orosz MC-21 és a kínai C919, de egyelőre mindkét gép a berepülés nem túl előrehaladott fázisában van. Ennek ellenére nem kizárt, hogy szerepeljenek ebben az üzletben: vagy konkrét, megrendelhető, bár csak jónéhány év elteltével leszállítható gépek formájában, vagy mint olyan alternatívák, amelyekkel az igazán esélyes gyártókat lehet revolverezni, a „megelégedést szolgáló” ár elérése érdekében.
Egyelőre a megaüzlet várható kedvezményezettjeiről sincs információ, vagyis még utalás szintjén sem olvasható a Reuters közleményében, hogy mely légitársaság, vagy feltehetően inkább: mely légitársaságok vásárolnák ekkora mennyiségben a keskenytörzsű gépeket. Azt lehet sejteni, hogy ilyen óriási flottafejlesztés elsősorban a low-cost cégek körében történik, és ezen belül is elsősorban az ázsiai térség rendkívül gyorsan fejlődő légiközlekedésének társaságai körében. De például nem valószínű, hogy a dubai lízingvállalat dubai légitársaságnak vásárolna, hiszen az Emirátusok diszkont cége, az Emirates-partner Flydubai már lekötötte tavaly a maga új gépeit, nem kevesebb, mint kétszázhuszonöt MAX-sorozatú 737-est.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!