Magyarország az ESA-tagság küszöbén

Sikeresen lezárta Magyarország azt a tárgyalási folyamatot, melynek eredményeként hazánk az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagjává válhat, adja hírül a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye. Az ESA hollandiai űrközpontjában lezajlott tárgyaláson a felek véglegesítették Magyarország csatlakozási szerződését, egyeztettek az ESA önkéntes programjaiban történő részvétel lehetőségeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek a csatlakozás után elősegítik majd a magyar űripar felzárkóztatását a nemzetközi élvonalhoz.

A csatlakozási tárgyalásokat az elmúlt évben kezdtük meg, a mostani tárgyaláson sikeresen lezártuk az összes függőben lévő kérdést, az ESA pedig ismertette a csatlakozási folyamat további lépéseit. A kormány a lezárt tárgyalások ismeretében hozza meg döntését a teljes jogú taggá válásról. A jelenlegi, ún. „európai együttműködő állam” státuszunk tíz éves időtartama alatt a hazai cégek és intézmények közel száz különböző ESA projektben vettek részt – jelentette ki Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár.

A csatlakozási folyamat keretében az Európai Űrügynökség munkatársai 2014 márciusában felmérték a magyar űrszektor jelenlegi állapotát és lehetséges fejlődési lehetőségeit. A felmérés során mintegy 40 céget, intézményt, egyetemi és kutatóintézeti csoportot hallgattak meg azzal a céllal, hogy a csatlakozást követően javaslatot tehessenek Magyarország számára a különböző programokban történő eredményes részvételre.

Az Európai Űrügynökség (ESA) 20 tagországot számláló nemzetközi szervezet, amelynek a tudományos kutatás mellett elsődleges feladata az űrtechnológia célzott fejlesztése, az űripar növekedésének katalizálása, űralapú infrastruktúrák kiépítése és hasznosítása (műholdas navigáció, távközlés, meteorológia, stb.). Az ESA következetesen működteti a földrajzi visszatérítés elvét, vagyis minden ország ipara az ország hozzájárulásával arányos mértékben vehet részt a programokban.

Az ESA garantálja, hogy a befizetett hozzájárulás arányos része pályázatok útján visszaáramlik a tagországba. A belépéssel egyidőben az ESA összes ipari tendere megnyílik a csatlakozó ország vállalatai előtt, az szervezet pedig több éven át felzárkóztató-segítő programokkal gondoskodik arról, hogy az új tagállam ipara a befizetésekkel arányosan részesüljön a visszatérítésből. Az ESA éves költségvetése megközelítőleg 4 milliárd euró, olvasható az NFM közleményében.

Az iho/repülés tavaly készített interjút a Magyar Űripari Klaszter vezetőjével, akkor még csak az együttműködő státusz fenntartásáról volt szó, de a klaszter erősen szorgalmazta a belépést, méghozzá komoly gazdasági indokokkal. Dr. Bárczy Pál egyebek között elmondta: több nagy üzlet is elúszott már magyar vállalatok számára, mert hazánk nem tagja az ESA-nak, pedig a magyar cégek egy része képes vagy képessé tehető arra, hogy ESA-szintű produkciókat csináljanak, részt vegyenek az űriparban.

Senki nem vonhatja kétségbe, hogy a legnagyobb hozzáadott érték az űriparban valósul meg, ez high-tech. Minél nagyobb részt tudunk ebből kivenni, az a technikai rang mellett annál komolyabb bevétel. Ezek az űripari cégek a legprofitábilisabbak mindenütt. A nagy recesszió alatt is világméretekben évi hét százalék volt az űripar bővülése, a szatellitiparé ezen belül több mint húsz százalék: lényegesen gyorsabban fejlődik, mint például az autóipar – nyilatkozta a hazai űripari cégek nevében portálunknak Dr. Bárczy Pál.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!