Londoni légiháború: mégis Heathrow-t kell fejleszteni!

Fordulat a londoni reptér-ügyben: a jelek szerint nincs esélye, hogy a Temze-torkolatban megvalósuljon a vadonatúj álom-légikikötő, viszont Heathrow és Gatwick továbbfejlesztési lehetőséghez juthat.

Mint arról többször beszámoltunk, valóságos háború indult azon a tervek körül, amelyek a délkelet-angliai térség légiközlekedési kapacitásának elkerülhetetlen fejlesztését célozták, vagyis legalább egy új pálya létesítését. A tervezetek közül a brit törvényhozás által megbízott Davis-bizottság kell, hogy alternatívákat prezentáljon a parlamentnek. A legzajosabb kampányt a londoni főpolgármester, Boris Johnson vezette egy a Temze-torkolatban épülő teljesen új, négypályás légikikötő mellett, de ennek a tervnek nem utolsó sorban az lett volna a „mellékhatása”, hogy az új reptér nyitásakor Heathrow-t teljesen le lehetne állítani, fel lehetne számolni, és a helyébe egy új városrészt építeni parkokkal, lakóövezetekkel.

Boris Johnson álma azonban a Davis-bizottság szerint túl költséges megoldás lenne, a korábbi becslésekhez képest jóval drágább: legalább 112 milliárd font. Noha a bizottság az Isle of Grain változatot nem vetette el teljesen, de jelezte, hogy ennek megvalósulása hatalmas földmunkákkal (gyakorlatilag egy teljesen új, mesterséges sziget kialakításával) járna, és ennek a megoldásnak is meglennének a maga környezetvédelmi kockázatai. Ráadásul egy torkolati reptér nemcsak Heathrow leállítását jelentené, hanem egyben a remekül teljesítő London Cityét is, mert másképp nem lehetne megoldani a légtérmegosztást. Márpedig Heathrow és London City együttes leállítása már komoly gazdasági következményekkel is járhat, figyelmeztet a Davis-bizottság.

A javaslatuk ehelyett továbbra is Heathrow bővítése. Az új pályát 3500 méteres hosszúságban 2030-ig kellene üzembe állítani, mégpedig két lehetséges változatban: az egyik a jelenlegiektől északnyugatra képzeli az új betont, a másik, kissé meglepő javaslat pedig az, hogy a jelenlegi északi pályát kellene hatezer méterre meghosszabbítani, így lehetne két külön pályaként egyidőben használni leszállásra és felszállásra. Ugyanakkor 2050-ig elkerülhetetlen lesz egy második plusz pálya beállítása is a délkelet-angliai térségben.

Amíg nincs újabb pálya, vagy reptér, addig az Egyesült Királyság légterének optimalizálásával, javított forgalomszervezéssel, új irányítási és navigációs eljárások bevezetésével kellene javítani a légiközlekedést. Ugyancsak át kellene gondolni Heathrow menetrendjét, azt, mely napszakokban lehetne növelni az érkező járatok számát, és javítani kellene a repülőtér földi elérhetőségén, a vasúti és közúti kapcsolatokon is.

Mint arról korábban is beszámoltunk, ez a jelentés még mindig nem a végleges álláspont, azt 2015-ben, tehát a következő választások után kell prezentálnia a szakértői testületnek, már az új törvényhozásnak. Ugyanakkor a mostani időközi jelentést máris számosan úgy kritizálják, hogy az anyag valójában igazán hosszú távú megoldásokat nem vázol az angliai reptér-kapacitás hiányára.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!