Légi kapcsolatok visszaesése, a járványnak csak vesztesei vannak

London, a nemzetközi forgalom zuhanásának áldozata. A kínai siker titka: szigorúan ellenőrzik a külföldről érkező járatokat, a belföldi forgalmat olcsó árakkal is felpörgették.

Egy ritkábban használt, de annál többet eláruló mérőszám az összeköttetések aránya, vagyis, hogy egy nagyobb városhoz és repülőtereihez hány másik kapcsolódik légijáratokkal: a járvány az idei ranglistát alaposan összekavarta. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség most hozta nyilvánosságra a friss adatsort, a történet lényegét az IATA úgy foglalta össze, hogy ennek az évnek  nincsenek győztesei.

A fő vesztes pedig az eddig az első helyet biztosan tartó London, amely tavasszal a maga repülőterein még 126 és fél millió utast fogadott és indított, Ez Heathrow, Gatwick, Stansted, Luton, London City és Southend közös teljesítménye volt, a forgalmi visszaesés csak a fő reptéren, Heathrow-n 82 százalék, így a brit főváros a listán a nyolcadik helyre esett vissza. Azzal együtt, hogy mindenhol drasztikusan csökkent a gépek és utasok száma, Heathrow az európai elsőséget is át kellett, hogy adja a párizsi Charles de Gaulle-nak, míg a „konnektivitás” világelsősége Sanghajra szállt.

De nemcsak ez a város bizonyult végül is az idei év még viszonylag egészséges forgalmat élvező kínai repülőterének: a világranglistán Sanghajt Peking, Hangcsou és Csengdu követi, az első tízben még ott van Senzen is. A kínai előretörés oka többféle: egyrészt London a brit kormány különösen szigorú karantén-előírásainak lett az áldozata, másrészt míg London és a külvilág kapcsolatrendszere elsősorban nemzetközi járatokat jelent, addig a kínai óriásvárosok a belföldi légiforgalom javulását élvezhetik, olyannyira, hogy a most szeptemberi hazai járatszám már meghaladta a tavalyi szeptemberit – itt a hónap azért fontos, mert ekkor még Kínában sem volt (deklaráltan legalábbis) Covid-járvány.

A kínai előretörés egy másik oka, hogy az ottani hatóságok nem egészen úgy kezelik a helyzetet, mint Európában, a hazai intézkedések eléggé szigorúak voltak a járvány korábbi időszakában is, sikeresebb volt a gócok elszigetelése, miközben a kínaiak nagyon keményen vetettek gátat a külföldről behurcolt vírusoknak, például egyszerűen lekapcsolták a nemzetközi forgalomról az új pekingi légikikötőt és a külföldről érkező járatokat a régi reptérre irányították, ahol gyakorlatilag az egyik terminált átállították és átalakították a nem hazai utasok fogadására és fertőtlenítésére a poggyászukkal együtt. Mindezzel párhuzamosan központilag drasztikusan lecsökkentették a belföldi jegyárakat, mondván, a gazdaság talpra állításának ez az egyik legfontosabb eszköze.

 Visszaestek a listán az észak-amerikai nagy repterek is, New York a tavalyi harmadik helyéhez képest kiesett a konnektivitás első tíz helyezettje körül, a legjobb pozícióba most Chicago került ötödikként, Atlanta pedig, amely a kapcsolati listán ugyan nem volt vezető, de vitathatatlanul a legnagyobb forgalmú repülőtér volt a világon, most a konnektivitás szempontjából csak a tizedik. A nagy vesztesek közé tartozik még más földrészen Tokió, Bangkok, Hong Kong és Szöul. Ezek a változások is azt mutatják, hogy csak ott kisebb a csökkenés, ahol erős a belföldi forgalom.

Az IATA legfőbb következtetése az, hogy ezekből a számokból a kormányoknak is le kellene vonnia a tanulságokat, belátni, hogy a nemzetközi légiforgalom a Covid-sújtotta globális gazdaság helyrehozásának egyik legfőbb eszköze, és meg kell teremteni a feltételeit annak az egységes teszt- és oltási rendszernek, amelynek révén magához tér a légiközlekedés. Vagyis el kellene fogadni a szervezet nemrég kiadott ajánlásait, irányelveit, mind a biztonságos utasforgalom, mind az oltóanyagok szállítása ügyében.