Lázár János milliárdokról beszélt: 2500, 1100, 22–24
Az örömhírt Lázár János jelentette be: 2022-ig nyolcvanegy főút újulhat meg és mintegy ezer kilométer új négysávos autóút és autópálya épülhet hazai és európai uniós forrásokból 2500 milliárd forintból, ami az infrastruktúrafejlesztése mellett a gazdasági versenyképességet is növeli majd. Az útfejlesztések pontos jegyzékét az erről szóló, hamarosan nyilvánosságra kerülő kormányhatározat tartalmazza majd. Lázár János példaként említette az M2-es gyorsforgalmi út Budapest és Vác közötti szakaszát, amelyre 57 milliárd forintot költenek, valamint a várpalotai elkerülő út befejezése 18 milliárd forintért, továbbá a megyei jogú városok összekötését az autópályákkal és minden autópálya kivezetését az országhatárig. Szólt arról is, a kormány a következő időszakban szeretné megkezdeni a beruházásokat, egy jelentős részüket pedig már szeretné 2018–2019-ben befejezni.
– A kabinet emellett 1100 milliárd forintot szán vasútfejlesztési programra, amelynek egyebek mellett része lesz a Nyugati és a Keleti pályaudvarok felújítása, valamint egy balatoni körvasút létrehozása – ismertette Lázár János.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte továbbá, hogy a Volán 180 új autóbuszt szerez be mintegy 22–24 milliárd forint értékben a gazdasági kabinet javaslatára, bevételi lehetőséget teremtve a magyar buszgyártóknak.
A miniszter kérdésre súlyos hibának tartotta, hogy kormányzásuk alatt, 2018-ig nem épül ki közvetlen összeköttetés a repülőtér és Budapest belvárosa között, mint mondta, a vizes világbajnokságig ugyan lesznek eredmények ez ügyben, de nem átütő erejűek.
– A Budapest–Belgrád vasútvonal beruházásával kapcsolatban nem merült fel a korrupció gyanúja – mondta –, a 85 százalékban kínai hitelből megvalósuló beruházásról azért tárgyal a kormány az unióval, hogy annak tenderei teljes egészében megfeleljenek az uniós jognak.
Ezt, már a korrupció gyanúját a Magyar Nemzet szellőztette meg: A részletekről eddig semmi nem szivárgott ki, a Magyar Nemzet azonban megszerezte a magyar kormány és a bizottság közötti kommunikációról készült, nem nyilvános jelentést. Ebből kiderül, hogy Brüsszel korrupciót sejt a vasúti beruházás mögött. A gyanúra a tendereztetés hiánya ad okot, illetve az, hogy nem tisztázott, milyen szerepe van a MÁV-nak a kivitelezést vállaló konzorciumban. Az unió ezért május 26-án elkezdte a kötelezettségszegési eljárás első, úgynevezett pilot fázisát. Ebben a fázisban a felek megpróbálják tárgyalások alapján tisztázni a felvetődött kérdéseket. Ha ez nem sikerül, akkor Brüsszel elindítja a tényleges kötelezettségszegési eljárást. Az 550 milliárd forintosra becsült beruházás megtérülése szakértők szerint erősen vitatható, ráadásul a kormány tíz évre titkosította a projektről készült megvalósíthatósági tanulmányt. Gondok lehetnek a finanszírozási modellel is.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
