Zászlót lengetnek a közlekedésbiztonságért

Évente körülbelül nyolcszáz embert ütnek el a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeken, ebből általában százötven-száznyolcvan az, aki súlyos sérüléseket szenved, és nagyjából húszan vesztik életüket.

Egy belga tanulmány szerint: száz emberből ötvenöt meghal, ha egy autó 50 kilométeres óránkénti sebességgel elüti. A végzetes sérülés esélye öt százalékra csökken, ha ugyanez 30-as sebességnél történik. A ma hatályos KRESZ szerint a járművezetőknek a zebrát fokozott óvatossággal, csak olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy a jármű meg tudjon állni, amennyiben szükséges.

A baleseti statisztikai adatok és az elmúlt évek rendőri tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy az őszi és téli hónapokban emelkedik a gyalogos-átkelőkön történt gázolásos esetek száma – közölte a police.hu. Csak decemberben az elmúlt három hétben Budapesten, Tatabányán, Miskolcon is történt halálos gázolás. Ugyan a gyalogosok biztonságát igyekszenek a lassítószigetek, lámpák, táblák segíteni, mégsem javul a tendencia. Az okok egyebek mellett a következőek: gyakorta rosszak a látási viszonyok, esténként például észre sem veszik az áthaladót, és arról is sokan beszámolnak, hogy a járművezetők sok esetben inkább gyorsítanak, mint lassítanának, hogy megelőzzék a járdaszegélyről lelépő gyalogost.

Vannak úgynevezett kiemelten veszélyes zebrák: ilyen például Szentendrén a Telep utca és a Dózsa György út kereszteződésénél található átkelőhely, ahol évente mintegy 60-70 baleset történik, ebből átlagosan 14-15 esetben életveszélyes sérülést szenvednek. A kétszer kétsávos 11-es főúton ugyanis ha meg is állnak az egyik sávban a gépjárművezetők, a másik sávban sokszor nem lassítanak. A Budapesti Autósok Közössége szerint a helyiek többször kezdeményezték, hogy jelzőlámpával lássák el a kereszteződést, hiszen naponta mintegy 35 ezer autó halad át a 11-es úton, ám érdemi lépés egyelőre nem történt, a cikk szerint a helyi önkormányzat és a közútkezelő egymásra mutogat a megvalósítás kapcsán. Hasonlóan veszélyes átkelők vannak például Gödöllőn is, ahol most civil kezdeményezés indult, miután az egyik zebrán ismét életét vesztette valaki.

A kihelyezett sárga színű zászlók alkalmazásának alapelve az, hogy átkeléskor a járókelő a zebra egyik oldalán egy rögzített tárolóból kivesz egy fényvisszaverős zászlót, majd miután átér, a másik oldalon beleteszi a tartóba. Így a gyalogos rossz látási viszonyok közt is láthatóvá válik a gépjárművezető számára. A prevencióra szükséges pénzt a zászló anyagára a helyiek gyűjtötték össze, s egy nyugdíjas hölgy varrta meg azokat.

Ahogy a kezdeményező Füles Sándor által létrehozott  facebook oldalon megtudtuk, a projektnek kettős haszna van: „Az egyik közvetlen, azaz hogy használják a zászlókat. A gyalogosok tudatosabbak átkeléskor, szétnéznek. Az autósok könnyebben észreveszik a gyalogost, főleg sötétben. A közvetett haszon is legalább ekkora. Beszédtéma a zebra, a zászló. Érezhetően javult a zebrákon a helyzet Gödöllőn”. A tapasztalat tehát az, hogy a zászlókat főleg sötétedés után, idősek, kisgyermekesek használják. Ráadásul: nem többmilliós projektről van szó. Nem kell terv, engedélyeztetés. Ugyan a zászlókból tizenkét darabot elvittek, ám négy darab vissza került a helyére. A gyalogos zászló ötlete terjed, a facebookozók egyre több javaslatot tesznek egyébb helyszínekre.

A project az Egyesült Államokból indult, Kirklandben 1995-ben helyeztek ki sárga közlekedési zászlókat, miután a balesetek száma katasztrofálissá vált. Az USA-ban és Európában azóta számos helyen alkalmazzák. Berkeley városa 2001-ben egy kísérleti program keretében tesztelte a gyalogos zászlók hatékonyságát hét kereszteződésben. Nekik nem jött be a kezdeményezés, miután a zászlókat rendre ellopták.

Egyébként az, hogy felfessenek egy zebrát egy adott útszakaszon, nem is olyan egyszerűen teljesíthető igény. A ma hatályos rendelet szerint akkor alakítható ki zebra, ha a útszakaszon a gépjárműforgalom minimum 600-700 jármű egy óra alatt, az útvonalat keresztező gyalogosforgalom nagysága pedig óránként legalább 600-100 fő. Ez szükséges ahhoz, hogy elkezdjék egy új gyalogos-átkelőhely létesítésének előkészítését.

Vannak olyan mellékutcák, például a Budafoki út - Baranyai utca kereszteződésben, ahol meglehetősen nagy mind a gyalogos-, mind az autós forgalom, a lakosok évek óta kérik az átkelőhely létesítését, hiába. A KRESZ alapján ugyanis a T-alakú kereszteződés mellékágát keresztező gyalogosoknak útburkolati jel nélkül is elsőbbségük van a kanyarodó járművekkel szemben, tehát elvileg nincs szükség zebrára. A gyalogosok viszont általában nem ismerik a jogszabályt, így marad a bizoytalanság.

A hatósági indokok szerint, egy új gyalogos-átkelőhely létesítése nemcsak az útburkolati jel felfestéséből áll, hanem egyéb feltételeket is teljesíteni kell, például a zebra kialakításának előfeltétele a járda szegélyek süllyesztése, megfelelő világítás elhelyezése. Egy igen hosszadalmas tervezési és engedélyeztetési folyamatról van tehát szó.

Ráadásul Budapesten és országszerte több zebrát is megszüntettek az elmúlt évtizedekben a járda vonalának meghosszabbításában, éppen az előbb említettekre hivatkozva, miszerint a KRESZ alapján a gyalogosok elsőbbsége útburkolati jel nélkül is érvényes.

* * *