Korrupció és pereskedés miatt késlekedik a román autópálya-építés

Victor Ponta kormányfő szerint az Nagyszebent Pitesti-tel összekötő út első körben gyorsforgalminak épül meg, azonban elkészítik az autópályává szélesítés megvalósíthatósági tanulmányát is, és amint lesz pénz a munkálatok finanszírozására, sztrádává alakítják azt. Ioan Rus közlekedési miniszter szerint ez várható csak 2020 után lehetséges – írja a Krónika.

Az útszakasz megépítése azért kiemelt terve a román kormánynak, mivel a Renault vezetői már korábban leszögezték, hogy igen nagy költségekkel jár a gépkocsik szállítása, s ha ezt nem könnyítik meg, akkor a teljes gyártást átköltöztetik Marokkóba. Victor Ponta ugyanakkor leszögezte, az infrastrukturális tervről miniszterelnökként beszél, nem pedig kampánymegfontolásból. – Ennek az ígéretnek nincs köze a kampányhoz, hiszen tudom, ha én leszek az elnök, akkor nem fogok tudni autópályákat építeni – fogalmazott.

Ioan Rus 2015 nyarára ígérte, hogy Temesvárt és Aradot autópálya köti össze Európával. Hozzátette, hogy a Nagylakot Nagyszebennel összekötő dél-erdélyi pályán lassan, de fogynak azok a szakaszok, amelyek építését peres ügyek késleltették. Megemlítette, akár a jövő héten is megnyithatnák a pálya Nagylak és Pécska közötti szakaszát, de az út egyelőre „a semmiből a semmibe” vezet.

– Sem a magyar sem a román oldalon nincsen kész az út a határszakaszban – tette hozzá a miniszter, és Pécskánál is hiányzik még egy nyolc kilométeres szakasz. Ioan Rus azt ígérte, decemberben ráterelik a forgalmat a 22 kilométeres Nagylak–Pécska-szakaszra, és november közepén a Szászváros és Nagyszeben közötti szakaszon is felszámolják azt a hatkilométeres hézagot, amelyiken jelenleg le kell térni az autópályáról.

A korrupciós és peres ügyek hatásait az Erdélyt Dél-Romániával összekötő magashegyi Transalpina út helyzetével példázta. Megemlítette, ezt azért nem tudták egyelőre hivatalosan átadni, mert az építőt is, a munkálatok biztosítóját is bebörtönözték, a bíróság pedig műszaki és pénzügyi szakértői véleményekre vár. Hozzátette, hiába szeretné átvenni az állam az utat, amíg nem születik jogerős ítélet valamennyi perben, nem teheti ezt meg.

A tárcavezető elmondta, Románia EU-s forrásokból, saját forrásokból, magántőkéből és hitelekből szeretné finanszírozni a tervezett útépítéseit. Hozzátette, az EU elsősorban a számára is fontos európai folyosók kiépítését finanszírozza. Az MTI kérdésére, hogy miért nem ad pénzt az EU az észak-erdélyi pálya Kolozsvár és Bors közötti szakaszainak az építésére, Ioan Rus csak annyit közölt: „egyelőre nem ad.”

A miniszter kijelentette, a hosszútávú infrastruktúrafejlesztési tervet nem a politikusok, nem is a kormány, hanem egy erre szakosodott cég készítette a forgalmi statisztikák és a szükségletek alapján. Úgy vélte, a terv csak kis mértékben módosul a közvita során. A dokumentum a hamarosan elkészülő környezeti hatástanulmánnyal együtt alkotja majd Románia infrastruktúrafejlesztési operatív programját, amelyet a kormány határozatban fogad majd el.

Az autópályák Székelyföldet sem kerülnék el teljesen. Brassót az Ojtozi-szoroson keresztül kötnék össze a moldvai Bákóval. Ez az autópálya Kovászna megyét is átszelné. A terv országos szinten összesen 1300 kilométer autópályával, több mint 2000 kilométer gyorsforgalmi úttal, és több mint 3000 kilométer transzregionális úttal számol. Mint ismeretes, Románia 2013 végén 644 kilométer autópályával, 16 ezer 466 kilométer országúttal, 35 ezer 587 kilométer megyei szintű úttal, és 32 ezer 190 kilométer községi úttal rendelkezett. Gyorsforgalmi utak jelenleg nincsenek az országban.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!