Kirántották alóluk a levegőt

"Szarvasbikák, gépmadarak" – dr. Fülöp András visszaemlékezéseiből közlünk részletet, megjelent a Typotex kiadónál, 2007-ben

... Szentgyörgyi Dezső kapitány igazán kivételes repülő pályafutása szomorúan tragikus módon, a sors kegyetlen fintora jóvoltából azon a nyugdíjazása előtti útján ért véget, amelynek teljesítése után pilótasapkáját szögre akasztotta volna.

1971. augusztus 29-én indult erre a repülésre, melynek során IL–18-as gépükkel a koppenhágai megközelítés közben a tengerbe zuhantak.

Dezső pótolhatatlan vesztesége a magyar repülésnek! Meghalt a legendás, a legeredményesebb világháborús vadászrepülő, vele a teljes személyzet és az utasok többsége. Mindenki szerette őt, osztatlan tisztelet és elismerés övezte a szégyenletes politika által meghurcolt, tönkretett kedves személyét.

Érthetetlenül álltunk magyarázatot keresvén, mi történhetett? A tenger felől közelítették meg a leszállópályát. A megközelítés vonalán a pályaküszöbtől 9-10 kilométerre egy közepes erősségű záporesőn áthaladva szélnyírásba (wind-shear) kerültek. Ez a helyzet némelykor kialakulhat záporesős határvonalak közelében.

A gép 15-20 fokos szöggel zuhant a tengerbe, tehát már a zuhanásból kifelé haladt, sajnos a magasság nem volt elegendő kivédeni a váratlan jelenség végzetes hatását. Fenti analízis saját elméletem, nem egyezik pontosan a bizottsági véleménnyel, de a sok hülye – sokszor rosszindulatúan kihirdetett – magyarázatoktól még most is dühbe jövök, különösen, ha eszembe jut, milyen baromságokat tudnak kieszelni a dilettáns „szakértők”. Ilyen is akadt néha a kivizsgáló bizottságokban.

A szélnyírás igen veszélyes jelenség, sok száz repülőgép pusztulását okozta, hatását nehéz kivédeni. Személyesen is megtapasztalhattam.

Már nyugdíjasan, JAK–18-as géppel kisgépes alapokat oktattam Budaörsön. Iskolaköri feladatra indultunk. A leszállópálya iránya 095 fok. A Törökugratónál záporeső volt, ezért kissé korábban fordultunk rá a leszállópályára. A forduló befejezésekor a növendék kiengedte a törzsféklapot, csökkentette a motorteljesítményt, magasságunk körülbelül 250 méter volt. Ebben a pillanatban mintha kirántották volna alólunk a levegôt, zuhanni kezdtünk. Azonnal ösztönösen rányomtam a teljes gázt, óriási szerencsénkre a motor felbőgve azonnal reagált, és behúztam a törzsféklapot. Alattunk a benzintöltő-állomás, méterekkel fölötte húztunk el, elég lett volna egy másodpercnyi késedelem. Hát ilyen ez, mi megúsztuk.

A szélnyírás olyan helyen alakulhat ki, ahol a földi hatások, felhevülten sugárzó hatalmas betontömegek, leszállópályák és a légtömegekben kialakult markáns különbségek miatt a leszállósávban uralkodó szembeszél hirtelen megváltozik, hátszéllé alakul (például 15 csomós szembeszélből 15 csomós hátszéllé). A repülőgép azonnal zuhanásba megy át, mert a hátszél miatt lecsökkent sebesség már nem képez annyi felhajtóerőt, hogy a gép eredeti repülési pályáját folytatni tudja. A radikális csökkenés a gép levegőhöz viszonyított sebességében alakul ki. Ilyen esetben a maximálisra fokozott hajtómű-teljesítmény segíthet, ha elég a magasság a sebességnöveléshez.

Dezsőék a zuhanáskor megsérültek, nem tudtak a kabinból kimenekülni, és megfulladtak. Tolnai Klári, az egyik neves utaskísérô súlyos fejsérülésével még megpróbált kiúszni, sajnos nem sikerült, ő sem élte túl. Pár utast tudtak csak kimenteni a hullámzó tengerből.