Ki a jobb? Indiai légierő kontra RAF, Typhoon kontra Szuhoj

Az Indiai Légierő alakulatai júliusban vettek részt Angliában a RAF meghívására, közös gyakorlaton. Négy Szu-30-assal repültek át egy Iljusin-tanker kíséretében és egy C-17-essel, a harci gépek Coningsby bázison települtek, a szállító és az utántöltő Brize Nortonban a kéthetes gyakorlat idején. A nemzetközi repülőtársadalom oldalain a gyakorlat lezártával nagy teret kapott az NDTV portálon megjelent közlés, miszerint az indiai Szu-30-asok 12:0 arányban győzedelmeskedtek a gyakorlaton a brit pilóták és a Eurofighterek felett.

Valamelyest magyarázza még a dolgot az az apró kitétel, hogy a teljes indiai sikert hozó „összecsapások” láthatáron belüli manőverező légiharcok voltak, és ebben a Szuhoj valóban nehezen legyőzhető: a típusnak amúgy is fantasztikusak a repülő tulajdonságai, ráadásul az indiaiak az úgynevezett vektoros Szuhojokkal repülnek, amelyek a tolóerő irányának változtatásával még meglepőbb manőverek végrehajtására képesek. Az ilyen típusú kormányzás előnyeit2013-ban például a Le Bourget repülőszalon nézői élvezhették nap mint nap a gép továbbfejlesztett változata, a Szu-35-ös és Szergej Bogdan előadásában.

Az indiai részről most nyilatkozó tiszt, Ashu Rivashtav is azt emeli ki, amit az orosz kolléga, vagyis hogy a különleges manőverek révén a Szuhoj végig befogva tarthatta az ellenfelét, próbálkozzon utóbbi bármiféle kitérő manőverekkel. Az indiai Flanker és pilótája a nyilatkozat szerint akkor is győzedelmeskedett, amikor két Typhoonnal kellett összeakaszkodnia, és ugyancsak fontos tényező volt az indiaiak sikereiben a Szu-30-as infra-érzékelő és követő rendszere.

Amit a nemzetközi sajtó már nem részletez annyira a beszámolókban, az az indiai tiszt nyilatkozatának az a része, amelyben elmondja: a gyakorlat második hetében az egy az egy, kettő az egy, kettő a kettő elleni összecsapások helyett már nagyobb vegyes alakulatok légi tevékenységét szimulálták, amelyeknek mindkét típus, a Eurofighter és a Szuhoj és része volt. Az ilyen típusú összecsapásokról már sokkal óvatosabban nyilatkozott az indiai tiszt, mondván, az indiai pilóták ekkor is nagyon jól teljesítettek, de „az eredményeket számszerűsíteni nehéz”,  és nem volt váratlan, hogy az indiaiak „elvesztettek egy-két gépet”, virtuálisan persze, a gyakorlatnak ezen a részén.

Mint kiderült, a gyakorlatnak ekkor már használtak láthatáron túl (BVR) fegyverszimulációt is, de „mindkét oldal beleegyezett”, hogy offenzív bevetések esetén 25, védekező pozícióban 22 mérföld legyen a megállapodott BVR hatótávolság. Ehhez viszont azt kell tudni, hogy a nyugati fegyverrendszerek tényleges hatótávolsága ennél jóval nagyobb.

A The Aviationist portál ezzel kapcsolatban egyebek mellett arra az esetre emlékeztet, amikor egy Alaszkában tartott amerikai–indiai gyakorlat után az indiai fél 9:1-es győzelmi arányt jelentett a Flankerei javára az amerikai F-15-ösökkel szemben, később derült ki, hogy egyrészt olyan izgalmas szcenáriókban „vesztettek” az F-15-ösök, amikor hat gépük tizennyolc Szuhojjal kellett, hogy megmérkőzzön, másrészt az amerikaiak nem használhatták a modern AESA-rendszerű (elektronikusan pásztázó) radarjukat, sőt, indiai kérésre, nem használhatták a láthatáron túli levegő–levegő rakétájukat, az AMRAAM-ot sem.

A mostani gyakorlat kapcsán a RAF szóvivője óvatos szóhasználattal kijelentette: a britek elemzése nem támasztja alá az indiaiak állításait, a RAF gépei és pilótái jó teljesítményt nyújtottak a gyakorlat során, és a Királyi Légierő örömmel várja a következő lehetőséget az indiaiakkal való közös kiképzésre. A RAF-hoz közelálló forrás pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy a gyakorlaton a Typhoonok pilótái úgymond „egyik karjukat hátrakötve” harcoltak. A hadügyminisztérium oldalán arra emlékeztettek, hogy az ilyen gyakorlatokon, amelyen több ország légiereje vesz részt, általában nem szokták a felderítő- és fegyverrendszerek teljes képességét használni, ami feltehetően utalás arra a korlátozott BVR hatótávolságra, amiben a felek megállapodtak. Az Independent weboldalán pedig ugyancsak a RAF meg nem nevezett forrására az jelent meg, hogy az indiai győzelmi jelentések „hazai használatra”, az indiai közvélemény számára készültek.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!