Karachi-katasztrófa: betont értek a hajtóművek

A pakisztáni hatóságok bejelentették, hogy a pénteken a város repülőtere közelében lakóépületeknek ütközött A320-asnak mindkét „fekete dobozát” megtalálták, tehát a repülési adatrögzítőt és a pilótafülke hangrögzítőjét is.

Szombati jelentések szerint a becsapódás helyszínén a pakisztáni szolgálatok két túlélőt találtak, és 97 holttestet, amelyek közül 19-et tudtak azonosítani. A földön lévők közül négyen sérültek meg, 19 épületben esett kár.

Mint beszámoltunk róla, a Pakistan International Airlines Lahore felől közelítette meg a nagyváros repülőterét, de az első leszállási kísérlet átstartolással végződött, a gép az irányítás utasítására 3000 lábra kellett volna, hogy emelkedjen, de a személyzet kérte, hogy csak 2000 láb legyen a magasság, a mostani adatok szerint már ekkor nehézségek voltak a magasság tartásával.

Az átstartolás oka első jelentések szerint az orrfutó problémája volt, de mostanra már több forrásból lehet tudni, hogy a gép hajtóművei érintették a betont. A pakisztáni polgári repülési hatóság felől szivárgott ki az a megfogalmazás, miszerint a gép az első megközelítést (végig) ki nem bocsátott futókkal hajtotta végre. Ez legalábbis indirekte valószínűsíti, hogy ha nem voltak kinn a futók, de a gép leért a pályára, akkor a szárny alatt függesztett hajtóművek kellett, hogy érintkezzenek a betonnal. A futók nélküli megközelítést az is valószínűsíti, hogy a rádióforgalmazásról készült felvételen a pilóták hangja mögött hallható a gép figyelmeztető rendszerének hangja is, még akkor, amikor az első leszállási engedélyt kapták az irányítástól.

Legfrissebb hír: a légitársaság is elismerte, hogy az első megközeltés során a személyzet nem nyitott futót, és feltehetően nem volt tudatában annak, hogy a gép így fog földet érni. Akkor döntöttek a pilóták az átstartolás mellett, amikor érezték, hogy a hajtóművek karcolják a pályát.

A hajtóművek károsodását valószínűvé tették azok a fotók, amelyek az átstartolás után készültek a gépről, és amelyeken a hajtóművek borításának alsó részén fekete elszíneződés látható, a hajtóművek mögött pedig füst, a törzs alatt kibocsátva látszik a hajtóművek generátorainak kiesése esetén energiát szolgáltató, a légellenállás által forgatott légcsavaros energiaforrás, a Ram Air Turbine, RAT.

Azóta újabb források erősítették meg, hogy a hajtóművek leértek a betonra. A pakisztáni sajtó szerint „földi szemtanúk”, gyaníthatóan reptériek látták, amint a gép alól szikrák pattognak. Később ugyancsak helyi sajtójelentések számoltak be arról, hogy megtalálták a leért hajtóművek nyomait a pályán is. Ezt pontosította a Karachi repülőtér jelentése is, eszerint először a bal hajtómű okozta karcolásokat rögzítették a küszöbtől 4500, majd a jobbét 5500 lábnyira. 6-7000 láb közötti távolságon megszűntek a nyomok, nyilván ahogy a pilóták a gépet ismét a levegőbe emelték.

De hogy még bonyolultabb legyen a történet, egy városi térfigyelő kamera felvételén, amely a 320-as utolsó másodperceit örökítette meg, a süllyedő gép hasa alatt világosan látszik mindhárom futó, a két főfutó és az orrfutó is, kibocsátott állapotban. Ami ellentmond annak a baleset napján közölt hírnek, miszerint a pilóták hasraszállást próbáltak volna megkísérelni a hajtóművek leállása után.

Egyes, nem hivatalos forrásból származó információk arról szóltak, hogy a gépet az átstartolás közben, még a pálya fölött madárütközés érte, és ezért károsodtak, majd álltak le a hajtóművei.

A légitársaság műszaki részlege további adatokat közölt a gépről: az A320-ast utoljára március 21-én ellenőrizték (400-600 óra után esedékes A check), azóta a gép nyolc szektort repült, az utolsót egy nappal a baleset előtt. Pakisztánban egy hete oldották fel a járvány miatt elrendelt repülési tilalmat, egyelőre a belföldi járatok számára.

A baloldali CFM-56-os hajtóművet tavaly február végén szerelték a gépre, a jobboldalit egy hónappal később. 2014-ben mindhárom futószárat lecserélték, az utasszállító 2004-ben készült és azóta 42 ezernél több órát, illetve 25 ezer 860 szektort repült, először a China Eastern, majd 2014 óta a PIA színeiben.

* * *