Isten éltesse, elnök úr!
Nyolcvan éve épült a pennsylvaniai Eddystone-ban a hazai gőzmozdony-kultúra szemefénye, a 411.118 pályaszámú gőzmozdony. Az évforduló alkalmából ünnepi megemlékezést tartott a Magyar Vasúttörténeti Parkban az amerikai hadigőzöst számos támogatójával karöltve életben tartó Truman Gőzmozdony Alapítvány.
Amikor a 411.118-as vasról beszélünk, a kezdetekről szólva nem mehetünk el szó nélkül Vass András említése nélkül. „Vassbandinak” ez a gőzös a családja, ő áldozott rá a nyolcvanas évek második felétől időt, pénzt, energiát, és óvta meg az enyészettől a mozdonyt. A tett szimbolikus: az 1984-ben, Hatvanban leállított 411.118 az első olyan gőzmozdony Magyarországon, ami civil kezdeményezésre lett üzemképessé. Vass András máig kitart választott életformája mellett, hatvanadik születésnapjára pedig egy különleges tollat is kapott az alapítványtól, mondván egyszer talán majd részletesen is lejegyzi a vasúti keresztségben Truman nevezetű lokomotívhoz fűződő valamennyi történetét.
Vassbandi után a Történelmi Magyar Vasúti Kultúráért Egyesület vette gondozásába vette az öreg vasat, majd a mozdony folyamatosan épült, újult meg, hogy az utóbbi években már a 411-es Truman Gőzmozdony Alapítvány vegye kézbe a sorsát. A trumanosok tekinthetők az egyik legaktívabb magyarországi vasúthívő alakulatnak, és az elmúlt napokban a mozdony idei utolsó, gőzben töltött hétvégéjére készültek. Most hétvégén, azaz október 12–13-án, a vasúttörténeti parkban lesz a Tuning és Retro Fesztivál, és erre az eseményre fűtik fel a Trumant. Irány tehát a park 22-es vágánya, ahol a gőzös klattyog majd, illetve mindkét napon 14:00 és 14:20 óra között tartják a vízdarunál azt a „szeánszot”, amelynek keretében a gőzöst vízzel fogják kiszerelni.
A keresztapa. A 411-es sorozatú lokomotívok névadója az Egyesült Államok 1945 és 1953 között hivatalban lévő 33. elnöke, Harry S. Truman, aki elődje, Franklin D. Roosevelt halálakor mindössze 82 napja töltötte be az alelnöki tisztet. Truman elnökségének időszaka bővelkedik a világ sorsát befolyásoló eseményekben: az egykori farmer, majd Missouri állam szenátora győzedelmesen zárta le a II. világháborút, atombombát dobatott Hirosimára és Nagasakira, életre hívta az Egyesült Nemzetek Szervezetét és a világégésből lábadozó Európa újjáépítési programját, a Marshall Tervet, és egyebek mellett ugyancsak az ő nevéhez fűződik a NATO megalakítása, az USA hidegháborús doktrínájának megalkotása, valamint a koreai háború kirobbantása is.
A több mint félezer beérkezett magyarországi Trumanból mindössze három maradt fenn az utókorra: a felújított 118-as, továbbá a 411.358-as Hegyeshalomban, a 411.264-es pedig Hatvanban, szobormozdonyként kiállítva.
A továbbiakban egy hosszabb olvasmány következik: az Indóház 2007. szeptemberi kiadása részletezte a MÁV trakciójában korszakos jelentőségű amerikai hadimozdonyok életútját. Szerzői: Csiba József és Károly Imre,
"Hat évtizede, 1947. május 3-án helyezték üzembe Ferencvárosban az első 411-es sorozatú gőzmozdonyt. A 411,001-est később további 483 mozdony követte a hálózaton, és a mozdonyok – ahol csak a pálya megengedte – szinte az egész országban közlekedtek, jellegzetes hangjukról mindenhol ismertek voltak. A sorozat gépei hozzávetőlegesen 20–25 évig képezték tehervonati vontatásunk gerincét. A MÁV-nál 411-es sorozatjellel üzembe állított, amerikai építésű mozdonyok hadi szállításokhoz készültek. Az építésük szempontjait meghatározó főbb konstrukciós elvek között a következőket találjuk: nagy teljesítmény (akkoriban Európában a magas kazánnyomás), egyszerű kezelhetőség, csekély mértékű, gyorsan és egyszerű eszközökkel végezhető karbantartás és javítás.
Baldwin, ALCO, Lima
Ezek a mozdonyok 1942-ben és 1943-ban épültek három ismert amerikai mozdonygyárban: a Baldwin (The Baldwin Locomotive Works, Eddystone/Pennsylvania), az Alco (American Locomotive Co, New York) és a Lima (The Lima Locomotive Corporation, Lima/Ohio) mozdonygyárakban az amerikai hadsereg megrendelésére. Az S-160 amerikai típusmegjelölésű, 1’D-tengelyelrendezésű (amerikai megjelöléssel: 2-8-0 Consolidation) járművekből az európai hadszíntéren keresztül mindhárom mozdonygyárból érkeztek Magyarországra mozdonyok: 148 Baldwin, 159 ALCO, és 203 Lima-gyártású lokomotívról van szó. A MÁV összesen 510 mozdonyt vásárolt 10 ezer dollár/mozdony egységáron, és 484 411-est állított üzembe. Huszonhat mozdony tartalék alkatrészként szolgált a javításokhoz, átalakításokhoz.
Sajtóvisszhangok
A II. világháború után – a XX. században már másodízben – vasúthálózatunk és járműállományunk romokban hevert. Ahhoz, hogy az élet az országban meginduljon, égető szükség volt a vasút újraélesztésére, ezen belül a vontatójármű állomány pótlására. Egy 1953-as keltezésű írás szerint: „Ha a 411-eseket nem vásároltuk volna meg, akkor anyagi erőforrásaink jelentős részét új mozdonyok gyártására kellett volna fordítanunk, ennek következtében lelassult volna az újjáépítés.”
Tegyük hozzá: a kellő számú mozdony legyártása jelentős késedelmet is okozott volna. A 411-es sorozat 484 gépét hozzávetőlegesen másfél év leforgása alatt állították forgalomba. Ennek akkoriban óriási jelentősége volt, hiszen rendkívüli mozdonyszűkében szenvedett a vasút.
Ígéretből persze nem volt hiány... Ahogy egy korabeli újságcím harsogta: „50 db gőzmozdonyt kapunk a Szovjetunióból!” Nyilván a hadizsákmányként lefoglalt német 52-esekről volt szó, a szóban forgó ötven mozdony azonban nem érkezett meg. (A száz 520-as mozdonyunk 1963. évi beszerzés, tehát nem ezekről a Bumbardókról szólt az ígéret.)
A korabeli források csaknem mindegyike megemlíti, hogy a 411-es gépek nagyobbik része üzemképtelen állapotban érkezett hozzánk. Az üzemképtelenség oka vagy a harcok során keletkezett sérülés volt, vagy az agyonhasználtság, de többnyire mindkettő. Ezek a lokomotívok még a normandiai partraszállás előtt érkeztek Amerikából Angliába kifejezetten azért, hogy az invázió (a későbbi nevezetes D-nap) előkészítése érdekében folyó vasúti szállításokat segítsék. Az angol vasutak ezeket a mozdonyokat teljesítményük felső határáig üzemeltették, tudván, hogy a járművek kizárólag erre a feladatra készültek. A sikeres normandiai partraszállást követően a mozdonyokra franciaországi szállítási feladatok vártak, persze háborús körülmények között, sokszor a frontvonalak közvetlen közelében.
Bizony a MÁV-hoz került 411-esek sokszor jelentős részpótlásokat igényeltek. Tanulságos elolvasni az egykorú, a beszerzett mozdonyokról szóló írásokat. Szinte mindegyik szerzője mentegetődzik: miért éppen ezt a gépet választotta a MÁV… A fő „mentség” a beszerzés gyors lebonyolítása, és persze a gyors forgalombahelyezés. Mások kedvezményes árról írtak. Talán emiatt terjedt el a köztudatban, hogy a 411-eseket ócskavas árban vettük, de még olyanról is hallani, hogy ingyen adták, mert nem volt érdemes visszavinni Amerikába.
Kétségtelen, hogy ezekről a mozdonyokról sokáig nem volt szabad jót írni. Igazat kell adnunk a Vasútgépészet című lap 98/3. számában a 411-esek történetéről szóló tanulmány szerzőinek, amikor megállapítják: „Az 50-es, 60-as években a mozdonnyal foglalkozó munkák – nyilvánvalóan politikai okokból – túlhangsúlyozták, hogy a 411-esek az átalakítások előtt mennyire nem feleltek meg a magyar viszonyoknak.”
Ez az egyik szempont, a politikai. A másik oldalról jött a szakemberek igencsak kedvezőtlen kritikája. A Vasút 1953/10. számában a 411-esek átalakításáról szóló, K. G. aláírású tanulmányban arról olvasni, hogy „..a múlt háború folyamán többféle idegen eredetű mozdony fordult meg hazánkban, és megállapítást nyert, hogy a hazai gyártmányú mozdonyok mindegyikénél könnyebben kezelhetők.” Majd: „A 411-es mozdony szerkesztésénél nem fordítottak elegendő gondot a mozdonyszemélyzet egészségének védelmére és munkájának megkönnyítésére...", és így tovább. Ezt olvasva az embernek eszébe jut: olyan ez, mintha egy bevetésen lévő vadászrepülő pilótája azt kifogásolná, mikor jön már a szendvicset és kávét kínáló légikisasszony...
Fialovits véleménye
Rendkívül szigorú, de szakmailag korrekt kritikával vette górcső alá a 411-es mozdonyt annak idején Fialovits Béla, a MÁV műszaki főtanácsosa. A sorozatról írott tanulmányában alkatrészről alkatrészre haladva, számításokkal támasztotta alá véleményét. Az írás utolsó, a végkövetkeztetésről szóló bekezdését szó szerint érdemes idézni: „Érdekes, hogy a 411-es mozdonyban a legkorszerűbb készülékek a korszerűtlenséggel váltakoznak. Amíg a gőzkazán 16,0 atm. gőznyomással magas hőfokú túlhevített gőzt termel, a vezérművet kormányemeltyűvel kormányozzák, és gőzhengereinek üresjárati nyomáskiegyenlítőjük nincs: amíg a mozdonynak háromféle fékberendezése van, gőzfűtés-berendezés egyáltalán nincsen rajta: amíg a mozdonyt villamos világítással világítják, sebességmérő készülékkel nem szerelték fel. Ezek az ellentétek azt a látszatot keltik, mintha az amerikai lokomotívgyárak ezeket a mozdonyokat limitált határidőre, csupán a háború tartamára és céljára készítették volna. Más szóval: a 411 sorozatú mozdonyok háborús tömegmunkával készült háborús tömegcikkek.”
Összefoglalva a fentieket, el kell mondanunk, hogy a Trumanoknak bizony nem volt jó sajtója! Ehhez képest hiába múltak az évek, még mindig vidáman vontatták – sokszor pocsék szenekkel – a tehervonatokat, és a szakemberek évről-évre érdemesnek tartották korszerűsítésre. A hírközlés azonban hallgatott ezekről a törekvésekről: az imperialista mozdonyokat el kellett felejteni! Különösen kínos epizódként még a muzeológusok is beálltak ebbe a sorba: hallani sem akartak a 411-es megőrzéséről, sőt a korabeli vasútbarátokat is „jóindulatúan” eltanácsolták attól, hogy társadalmi munkában vállalják egy kiállított Truman karbantartását.
További, jellemző adalék: noha a Vasút 1982. 5. számában megjelent egy, a 411-esekről megemlékező írás, de előtte a főszerkesztő megkérdezte a szerzőt: „Csak nem akarja népszerűsíteni ezt a mozdonyt?” Sok-sok év múltán persze megváltozott a korábbi, a 411-esekről alkotott sommás vélemény. A már említett Vasútgépészet tanulmányában olvasható a következő találó megállapítás: „…tény, hogy az S160-as mozdony fő szerkezeti megoldásait és paramétereit tekintve akár egy képzeletbeni MÁV-tehervonati gőzmozdony-tender nyertese is lehetett volna”."
(Nyitókép: 411-es Truman Gőzmozdony Alapítvány)
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
