Ipolyon innen, Ipolyon túl
Az Ipoly mentén futó vasútvonalat még az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság kezdte építeni, koncepciójuknak megfelelően Bécs, azaz a két évvel azelőtt épült Párkány–Csata vonal végpontja felől. Ipolyságig 1886. augusztus 15-én, Balassagyarmatig 1891-ben, százhúsz éve ért el a sínpár.
1892-ben államosították az építő Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaságot, a vonalat teljes egészében a Magyar Államvasutak vette át. 1896-ban a Nógrádvármegyei HÉV megépítette az Aszód–Balassagyarmat–Losonc vonalat, három évre rá a Hontvármegyei HÉV az Ipolyság–Korpona szakaszt. Végül 1909-re a Vác–Drégelypalánk és a Diósjenő–Romhány vasutak üzembe helyezésével teljessé vált a Börzsönyt körülölelő vasúti hálózat. Az Ipoly völgyében a felvidéki iparvidékek termékei, a Börzsöny keleti oldalán főleg a fa és a mezőgazdasági termékek szállítása volt a vasút fő feladata.
Az első világháborút lezáró béketárgyalások során a frissen megalakult csehszlovák állam küldöttsége az asztal mellett és a harctereken is komoly erőkkel lépett fel a teljes kelet-nyugati vasúti tengely megszerzése érdekében. 1919 januárjában a demarkációs vonalat átlépve megpróbálták Balassagyarmatot megszállni, ám a helyiek – és főleg a vasutasok – harcias, hősies ellenállása megtörte a lendületet. Balassagyarmatot ezért a cselekedetért 2005-től hivatalosan is a „Legbátrabb város” (civitas fortissima) név illeti meg.
A trianoni békeszerződés hatályba képése után az Ipolyság–Losonc szakaszt a csehszlovák vasúti szerelvények hivatalosan is közlekedési folyosóként, korridorvonalként használhatták, ám 1927-ben a pálya leromlása miatt ez a lehetőség megszűnt. Már jóval a második világháború után, 1963-ban szedték fel végleg a síneket a Drégelypalánk–Hont–Ipolyság szakaszon. A csehszlovák vasút is az 1951-ben megépített Nógrádszakál országhatár–Kishalom szakaszt részesítette előnyben a teherszállításra, Nógrádszakáltól Ipolytarnócig peage-forgalomban közlekednek a (most már) szlovák vasút tehervonatai.
Az Ipolymente vasútjának újjáélesztése először az 1999. január 19-i balassagyarmati tanácskozáson merült fel, az elhatározás azóta is megvan, a kivitelezésre, annak mikéntjére még várni kell.
