Tizenötéves „az évtizedek óta ott lévő” végállomás

Kemsei Zoltán   ·   2014.07.07. 16:45
00kicsi

Az előző évszázad kezdetén, 1900. január 28-án épült – a növekvő kirándulóforgalom kiszolgálására – a hűvösvölgyi villamospálya, az első, rövid, a Szépilonától induló járat egy hónappal később indult el. A járatok 1910-től érvényes számozási rendszerében (az üzemeltető BKVT a páratlan számokat kapta) a 39/41-es körjárat közlekedett idáig, a Margit, illetve a Ferenc József hídon át kötve össze a mai Deák teret a budai kirándulóhelyekkel. 1918-ban a körjárat megszűnt, a Várfok utcától (mai Széll Kálmán tér) a Hűvösvölgyig járt a 83-as, a népszerű 56-os számot 1955-ben kapta. A villamosok egy kis kioszkot megkerülve hurokvágányon fordultak az impozáns facsarnok elé. A jobbra tarts 1941 novemberi bevezetése után az épületet a hegy felőli oldalra kellett áthelyezni.

Élénk kirándulóforgalom jó száz éve Hűvösvölgyben<br>A képre kattintva galéria nyílik<br>(forrás: Kubinszky–Lovász–Villányi: Régi magyar villamosok)

Először a kirándulóforgalom erősödése, később a környékbeli agglomeráció fejlődése miatt azonban a buszok végállomásoztatása nem volt teljesen megoldható: ugyan a Balázs vendéglő melletti buszfordulóban több járatra lehetett felszállni (Remetekertváros, Solymár, Nagykovácsi felé), de a Moszkva térről induló 56-os expresszbusz az Ördögárok utca torkolatáig, a Népkertig közlekedett, nem kis zsúfoltságot okozva néha a forgolódással.

Ahogy a mai negyvenesek emlékeznek: 56-os villamos Hűvösvölgyben<br>(forrás: BKV, Komjáthy Zoltán gyűjteménye)

A főváros – talán a vonal centenáriumának közeledtével – elhatározta egy új, korszerű végállomás építését, az intermodalitást szem előtt tartva. A hegyoldalba épült végállomás helyéről mintegy harmincezer köbméter földet kellett eltávolítani, a közművesítés is komoly erőfeszítéseket követelt. A hegyoldalt támfallal erősítették meg, a lebontott és eredeti formájában újjáépített végállomási épülettel harmonizáló lépcsőket is építettek. A régi hurokvágányt elbontották, helyette kétvágányú fejállomás épült, mellette kaptak helyet a környékbeli buszok végállomásai és a műszaki tárolók, 105 férőhelyes P+R parkolót is építettek. Közös, elektronikus utastájékoztató tábláról lehetett tájékozódni az egyes járatok indulásáról is.

Forgolódik az ezres a végállomási hurokban<br>(fotó: Komjáthy Zoltán)

A végállomás megépítése a BKV-nál is hozott változást. Ekkor, 1999 júliusában indította el a cég a minőségibb szolgáltatásként hirdetett BKV+ rendszert, az 56-os villamoson közlekedő Tatra motorkocsikat, valamint több autóbuszt korszerűsítettek. A vizuális utastájékoztató rendszeren kívül a forgalmi változásokra, újdonságokra felhívó szórólapok elhelyezésére szolgáló kínálófalakat helyeztek el, az üléseket, kapaszkodókat is korszerűsítették. A BKV+ ars poeticája szerint kieső jármű esetén bárhonnan lehetett, sőt mi több, kötelező volt pótolni, és bevezették a végállomási tartózkodási idő alatti takarítást is. A BKV+ később, folyamatos bővülés után, minden előzetes bejelentés nélkül szép csendben meg is szűnt, egy érdekes kísérlet volt a színvonal emelésére. A hűvösvölgyi végállomás, az oda érkező járatok mindenféle extra elnevezés nélkül működnek tovább.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek