Hosszú menetelés az űrállomás és a Hold felé

A kínai űrhivatal a napokban hozta nyilvánosságra Fehér Könyvbe foglalt elképzeléseit a következő ötéves időszakról, és ezek az elképzelések több, mint ambiciózusak - adta hírül az AP hírügynökség.

A két fő cél: űrállomás föld körüli pályán, és emberi holdutazás. A jövő év pedig a gyorsítás jegyében telik.

Noha a Kínán kívüli szakértők szerint a kínai űrtechnológia változatlanul nagy lemaradásban van az oroszhoz és az amerikaihoz képest, az elmúlt egy-két évben sikerült néhány komoly áttörés.

2003-ban az ázsiai nagyhatalom harmadikként sorakozott fel az embert űrbe juttató országok közé, öt év múlva megtörtént az első űrséta is. 2011-ben pedig végrehajtották a legfontosabb mozzanatot, ami egy űrállomás építéséhez szükséges: egy űrhajó és egy űrlaboratórium-modul automatikus összekapcsolását.

2007-ben a kínaiak Hold körüli pályára állítottak egy szondát, a Hosszú Menetelés hordozórakétával 67 sikeres indítást végeztek és összesen 79 űreszközt juttattak föld körüli vagy bolygóközi pályára.

Kína a fehér könyv szerint folytatja a Hold kutatását, 2016-ig robotűrhajóval holdkőzetet terveznek a Földre juttatni, ezen kívül más bolygókat, aszteroidákat is vizsgálnak majd, illetve kiveszik részüket a napkutatásból.

Űreszközökkel kutatják a fekete lyukakat, megkezdik a kisméretű tárgyak monitorizálását a föld körüli övezetekben és védelmi rendszert építenek ki az űrhajók számára az űrhulladék ellen – ehhez azért érdemes hozzátenni, hogy 2007-ben egy szerencsétlenül végrehajtott és nemzetközi felháborodást keltett műholdmegsemmisítési kísérlettel maguk a kínaiak is alaposan megnövelték az orbitális hulladék mennyiségét és kockázatát, a space.com összefoglalója szerint mostanság inkább az amerikaiak figyelmeztetik az amerikai felderítési rendszerek adatai révén a kínaiakat, ha valamelyik űreszközüket földkörüli szemét veszélyezteti.

A Fehér Könyv a célok elérése érdekében szükségesnek tarja a hordozórakéták és a kommunikációs rendszerek fejlesztését. A Hosszú Menetelés 5-ös verziója 25 tonnányi hasznos terhet lesz képes alacsony orbitális pályára segíteni, a 6-os 700 kilométer magas poláris pályára emelhet egy tonnát, a hetes változat pedig ugyanilyen magas pályára már öt és fél tonnát. Tervezik távközlési és meteorológiai műholdak fellövését, illetve a maguk GPS-hez hasonló, most csak részlegesen működő globális helyzetmeghatározó rendszerét is szeretnének teljessé tenni 2020-ig.

Mint a most kiadott Fehér Könyv is hangsúlyozza, Kína számára az űripar fejlesztése a nemzeti büszkeség fontos eleme. Ugyanakkor nagyon izgalmas kérdés, hogyan kell értékelni a dokumentumban megismételt célt a nemzetközi együttműködés erősítésére. Ez a korábban 2000-ben és 2006-ban kiadott hasonló dokumentumokban is szerepelt, de a külvilág több okból is eléggé szkeptikus ezügyben.

Egyfelől az amerikaiakat külön aggasztják azok az évtized közepén végrehajtott katonai kísérletek, amelyek az űr Kína részéről történő komoly militarizálását vetítették előre. A kínaiak ugyan később a földről történő műholdmegsemmisítést is a békés űrkutatás egyik momentumának minősítették, de ettől nem csökkentek az amerikai aggodalmak. Mindenesetre az űr békés felhasználásának igénye és a katonai űreszközökkel szembeni állásfoglalás ebben a dokumentumban is szerepel.

Másfelől noha a kínai űreszközök sok mindenben hasonlítanak például az oroszokhoz, a kínai fejlesztések eddig láthatóan nem az együttműködés, hanem az önálló űrhatalmi státusz kiépítése jegyében történtek. A dokkolási rendszerek például nem kompatibilisak. Ezért sem volt sok realitása annak a felvetésnek egy sikertelen orosz teherűrhajó-indítás után, amikor két hónapra ellátás nélkül maradt a Nemzetközi Űrállomás, hogy hogy vonják be Kínát az ISS fenntartásába és működtetésébe.

Ennek ellenére a dokumentumban az Egyesült Államokkal történő együttműködés is szerepel, a Fehér Könyv emlékeztet arra, hogy a NASA igazgatója nemrég Kínába látogatott, és „a két fél folytatja a párbeszédet az űrről”. Kína ezen kívül folytatja a tárgyalásait az Európai Unióval is, például arról, hogy a kínai kommunikációs rendszerek frekvenciahasználata erősen átfedi az európaiaknak fenntartott hullámhossz-tartományokat.

A nemzetközi együttműködés egy másik formája, hogy a Hosszú Menetelés 2012-ben három külföldi megrendelést is teljesít: pályára állít egy nigériai, egy pakisztáni és egy európai műholdat.