Hatlábú BR 228-as magánvasúti köntösben
A téma különlegessége miatt a modellt korábban már bemutattuk (Indóház, 2011. október). Újabb festési változattal csak valamelyik magánvasút kosztümében lehet ezzel a mozdonnyal találkozni, és lám, a sonnebergiek végül két variánst is kiadtak.
A legnagyobb darabszámban készült keletnémet dízelmozdonynak az Infra Leuna kőolaj-finomító (59581) és a Container Terminal Halle Saale (59582) festési változatok megjelentetésével a Pikónak több célja is volt. Egyrészről a teherkocsikra specializálódott modellezők közül sokan foglalkoznak tartálykocsik, valamint a konténerszállító kocsik gyűjtésével, így ennek a körnek lehet egy kultikus öreg vasat megmutatni, amely bármelyik napjaink német vasútjára fókuszáló gyűjteményben látványos darab lehet. Ugyanakkor nemcsak a Nohabot vagy a Szergejt, hanem a keletnémet dízelmozdonyokat is övezi egyfajta kultusz, így akik erre a területre szakosodtak, azok számára sem lehet idegen gondolat az egyik vagy mindkét jármű beszerzése. Ne feledjük, hogy az egyedüli konkurens Gützold változat nehezen elérhető, és ha egy boltban még van is készleten, akkor legalább kétszer annyiba kerül, mint az Expert-kivitel.
A tesztelésre érkezett hallei konténeres mozdony története is érdekes. A 2000 lóerős hatlábú 1966-ban még V180 203 pályaszámon készült a VEB Lokomotivbau Karl Marx Babelsberg (LKM) gyárban az egyedi aszimmetrikus (vagy más néven panorámaablakos) vezetőállással, majd 1967 márciusában a DR hallei fűtőházába került. Másfél évvel később egy tűzeset miatt a vezetőállása kiégett, és jó egy évvel később tért vissza felújítva a gyártótól. Az új pályaszámozási rendszer bevezetése miatt 1970-ben átszámozták 118 203-9-re. A mozdony 1975 végétől egészen a kilencvenes évek elejéig Zittau környéki vonalakon univerzális mozdonyként személy- és tehervonatok élén dolgozott. A mozdony vezetőállását a standard kivitelre 1979-ben építették át. A német egyesítést követően kapta meg a ma is használt pályaszámát, a 228 203-6-ot. A mozdony több tulajdonosváltás után 2009-ben került a jelenlegi tulajdonosához, ahol alapos felújítást követően a CTHS szürke-zöld-fehér kosztümét kapta. Napjainkban egy 232-es Ludmilla társához hasonlóan konténerszállító vonatokat továbbít a hallei konténerterminál és más vasúti csomópontok között.
A mozdony technikailag hozza a szokásos Expert-színvonalat: a hat tengelyből négy hajtott, a világítás természetesen menetiránytól függően fehér/vörös színű, az üvegfelületek imitációjában is kiváló a közelkapcsoló kinematikával készült mozdonyunk.
A jármű ára is még 100 euró alatt van, ezért bátran ajánlhatjuk, azoknak is, akik csak egyszerűen fogékonyak a hattengelyes dízelcsodák iránt. A Pikót ismerve nem lepődnénk meg, ha a közeljövőben formaújdonságként jelentkezne a panorámaablakos vagy további magánvasúti variációkkal.
